2015. 06. 27.

Johanna – Tátra a tévében!

Villamossal a tévébe! Nem, ez nem valami elvetemült ötlet vagy éppen egy új közlekedésfejlesztési projekt, hanem maga a valóság: talán egyedülálló módon mutatja be a villamosvezetők mindennapjait és az NDK utolsó napjait a Johanna címet kapott tévésorozat. A berlini közúti vasút 150. születésnapját köszöntve nézzük meg, miről is szólt a sajnos kevéssé ismert sorozat, ami minden villamosbarátnak igazi csemege lehet.



Johanna címmmel forgatott egy hét részes – mai szóval élve – minisorozatot az NDK televíziója 1988-ban és 1989-ben. A téma itt valóban az utcán volt, ha nem is hevert: az NDK fővárosának, Kelet-Berlinnek komoly és a lehetőségekhez mérten gyors ütemben fejlődő villamosvasúti hálózata volt. Ezen pedig korszerű szerelvények – csehszlovák eredeti KT4D-k és KT4Dt-k – is szállítoták az utasokat a jó öreg Reko-Wagenek mellett. A Berliner Verkehrsbetriebe (BVB) munkatársai így a mindennapok reflektorfényében voltak és egészen egyszerű, de nagyszerű ötletnek tűnt az ő életük bemutatása.

Hamisítatlan kelet-berlini hangulat a Hackescher Markt közelében – KT4D-k és KT4Dt-k csikorognak az ívekben, a háttérben a Stadtbahnon pedig egy felújított és a város 750. születésnapjára kitalált fényezésben pompázó S-Bahn-szerelvény robog. De ha jobban figyelünk a Trabantok és Zsigulik között egy idehaza is ismerős zöld Multicart is láthatunk

Villamos-rendező a Hackescher Markton. Ma itt a néhány KT4Dm mellett főleg régebbi és modern alacsonypadlós villamosokkal találkozhatunk, míg 1988-1989-ben Tátrák között egy egyirányú Reko-Wagen-szerelvény is helyet kapott

A játékfilmes formában elkészített sorozat főszereplője a címben is említett Johanna Rothermund, aki a BVB lichtenbergi kocsiszínjének állományában villamosvezető. A sorozat az ő és családja, barátai, illetve munkahelyi brigádján keresztül mutatja be a villaomsvezetők mindennapjait.
A Peter Hagen rendezte sorozat elkészítéséhez a BVB komoly segítséget nyújtott: a forgatási helyszínként szolgáló villamosok és kocsiszín mellett a színészek villamost is vezethettek: igaz, a felvételek során úgy „trükköztek”, hogy a forgatáshoz használt csatolt KT4-es szerelvény – a filmben sokszor felbukkanó 219 551-es és 219 552-es számú kocsikról van szó – közepébe egy pőrekocsivá alakított BE64-es pótkocsit – a 267 444-es számút – kapcsolták, a karmera pedig innen vette a szerelvény „elején” dolgozó színészt. Az elől lévő villamoson pedig az igazi járművezető vezette a vonatot. Ám a korabeli elbeszélések szerint a színészeket egyfajta „gyorstalpaló” villamosvezető-képzésre is elküldték, mert számos olyan jelent volt, amikor ők voltak a vonat elején érthető okok miatt és amellett, hogy a vezetéshez kapcsolódó mozdulatokat kellett imitálniuk, segíteni is kellett az akkor a hátsó járművőn dolgozó igazi járművezetőt.
A színészek képzésében és a forgatás során két oktató járművezető segédkezett, róluk is meg kell emlékezzünk: Petra Kuder és Peter Schulze segített megvalósítani a sorozatot.

A sorozat címadó főszereplőjét, a villamosvezető-brigád „lelkét”, Johanna Rothermundot Ute Lubosch alakította

A sorozatban nem csak a villamosvezetők, hanem az ő mindennapjaik is a téma volt. Itt éppen a Hackescher Markton lévő tartózkodóban Johanna (jobbra) vígasztalja a feldúlt Christel Grunert kolléganőjét (megszemélyesítője Karin Düwel), míg Schorsch (Gery Wolff) a kötését próbálja rendezni

A csoportvezető Heidemarie Lehmann (Cornelia Lippert) a csoportvezető és egyben Johanna bérlőtársa is

A sorozatban megjelennek az akkori generációs különbségek is. A már családanya Chistel Grunerttel a Hackescher Markton szemtelenül fiatal Ramona Ludwig (Myriam Stark) beszélget

Az előírásosan bajszos, de jó lelkű üzemvezetőt, Wolfgang Kühnet Wolfgang Winkler alakította

A gothai villamostól Berlinbe igazolt sármos fiatalember, Helmult Berger (Hanns-Michael Schmidt) nem sokkal később már a csoportvezető, Heidi párja lesz, bár itt éppen a feltűnő fényezésű Trabant előtt beszélget Johannával

A „szaki” a csoportban a nosztalgiavillamosok iránt is érdeklődő Ede Richter (éppen leülni készül) megszemélyesítője Peter Mohrdieck

Számozott főszereplők

A sorozatban két villamoskocsi játszik főszerepet. Legtöbbször azonban közülük is az a 219 552-est láthatjuk. A járművet a ČKD 1987-ben gyártotta 177044-es gyári számon. A kocsi nem sokáig maradt Kelet-Berlinben, a filmben szereplő másik társával, a szintén 1987-es, 177043-as gyári számú 219 551-essel együtt még 1989-ben Potsdamba kerültek, ahol az 551-es a 088-as, az 552-es a 089-es pályaszámon folytatta pályafutását. A két kocsi párba kapcsolva közlekedett és 1995-ben modernizálta őket a ViP: ekkor a 088-as a 158-as számot, míg a másik kocsi a 258-as számot kapta. Előbbi a vezetett kocsi volt, míg a százzal magasabb pályaszámú kocsi a csatolt egység hátsó járműveként szolgált tovább, többek között korlátozott mértékben használható vezetőállással. A 158+258-as szerelvényt – a 128+228-assal együtt – egy ütközéses baleset után a ViP selejtezte és 2003 júniusában elbontották a kocsikat.
A sorozat egyik főszereplő villamosa, a 219 552-es KT4D 
Az elkészült sorozatot az NDK televíziója 1989. szeptember 1-jétől vetítette hét héten keresztül, az utolsó rész 1989. október 13-án került adásba. Ne felejtsük el megemlíteni, hogy valóban az NDK végnapjait láthatjuk a képernyőkön, mert 1989. november 9-én megnyitották az NDK határait, 1990. július 1-jétől pénzügyi, gazdasági és szociális unióra lépett az NDK és az NSZK, nem sokkal később, 1990. október 3-án pedig az NDK belépett a Német Szövetségi Köztársaságba. Érdemes még megjegyezni, hogy a sorozat jelenleg is elérhető: DVD-n 2013 óta kapható és a tartományi közszolgálati televíziók is időről időre műsorra tűzik a hét részes szériát.
Ám most térjünk vissza a történethez és a villamosvezetők mindennapjaihoz. A sorozat főszereplője, Johanna Rothermund (Ute Lubosch) egy járművezető a sok közül, azonban kollégáival, barátaival jó a kapcsolata, számos alkalommal segít nekik a bajban, ez azonban néha őt is bajba sodorja. A sorozat elején megválasztják szakszervezeti bizalminak is a brigádban, amelynek vezetője egyébként Johanna lakótársa, az egyedülálló (bár nem sokáig) Heidemarie „Heidi” Lehmann. A csoportvezető szigorúságáról is ismert a kocsiszínben, ennek ellenére a csapata szereti és megbecsüli Heidit, aki Johannával együtt próbálja együtt tartani a sokszor konfliktusoktól sem mentes csapatot.

A villamosvezetők mindennapjaihoz az intrikák és a viták is hozzátartoztak

Egy baleset vizsgálata során kiállt mindenki a vétkesnek hitt kolléga mellett és be is bizonyosodott az igazság és a műszaki hiba ténye, igaz, ehhez rá kellett beszélni az illetékeseket a próbamenetekre is

A történet során azonban megismerjük a többi kollégát is és a széria egy-egy része igazából mindig az egyik kolléga köré épül fel. A poénokat nem szeretnénk természetesen lelőni, legyen miért megnézni magát a szériát is, ám az biztos, hogy igazi retrót kapunk: a forgalmi zavarelhárító Barkastól kezdve a ráncajtós Ikarus 200-asokon át a Reko-Wagenekig és a GI/1-es metrókig számos érdekességget láthatunk a sorozatban. Az sem mellékes, hogy nem elegendő csak az iskolai német akcentussal felszerelkezni: bőségesen helyet kapott a szövegben a berlini szleng és nyelvjárás is.

Kocsiszíni látkép az 1980-as évek végének Kelet-Berlinjéből

„Hauptstadtfarbe” színtrev szerint fényezett egyirányú Reko-Wagen, KT4D-k, fent a mai U2-es vonalán egy GI/1-es metró, míg az úton egy Barkas és egy Wartburg – igazi retro

A kelet-berlini tömegközlekedés oszlopai az Ikarus 200-as buszok voltak ekkoriban

A forglami zavarelhárítók Barkasa mindent visz

Kocsiszíni életkép egy öreg, TM33-asból átalakított munkakocsival

Időnként a berlini nosztalgiakocsik is felbukkannak a képernyőn. A 2990-es maximum-forgóvázas motorkocsi jelenleg Woltersdorfban várja a nosztalgiázni vágyókat

Utcakép Tátrákkal és ponyvás IFÁ-val

Még egy apróságot érdemes kiemelni: a Tatort című krimisorozat rajongói számára érdekes lehet, hogy „Rocker” szerepét a sorozatban az az Ernst-Georg Schwill alakítja, aki a Tatort berlini részeinek legtöbbjében Felix Stark (Boris Aljinovic) és Till Ritter (Dominic Raacke) segítője volt az LKA Berlin kötelékében.

Rocker alighanem a BVB-től a rendőrséghez igazolt: a Tatort-beli Lutz Weber megszemélyesítője, Ernst-Georg Schwill villamosvezetőként

A Johanna című sorozat teljes kiadása – ahogy már említettük is – DVD-n is elérhető és megrendelhető, ehhez mi magunk az Amazon szolgáltatásait ajánljuk.

A villamosvezetők ellátására mai szemmel nézve sem lehet panasz a végállomásokon (fent) vagy éppen a telephelyi katinban

A kellékek közül persze a kelet-német lapok sem hiányozhattak. A Neues Deutschland és a Berliner Zeitung rendszeresen szerepel a képeken, utóbbi a mai napig létező sajtótermék

A helyszín ismerős: Weißensee, Pasedagplatz. Itt ma a hurokban a villamos csak az első ajtaját nyithatja ki, nem látható végig a szerelvény

A kocsivezetők napi találkozóhelye a táblaraktár, ahol az iránytábla-készlet mellett az elsősegély-dobozt is felvették, leadták

A szereplők közül a korabeli jó nők sem hiányozhattak

A csoportvezető rendszeresen a terepen is ellenőrizte a kollégákat 

Télen-nyáron villamos! :-)

Tátrák Berlinben

Kelet-Berlinben, azaz az NDK fővárosában az 1970-es évek lakótelep-építéseihez kapcsolódik a villamoshálózat reneszánsza. Amikor a marzahni hatalmas lakótelepek megépültek, már nyilvánvaló volt, hogy épképzláb gyorsvasúti – S-Bahn vagy éppen metró – kapcsolatot belátható időn belül nem tud az NDK kiépíteni. Így alakult, hogy a feltáró jellegű vonalak részben gyorsvillamosként épültek ki a hatalmas sugárutak mentén, amelyeket a lakótelepeken tudatosan terveztek. A villamosvonalak a belvárosból kiindulva jutottak el az észkkeleti területeken épült lakótelepekhez, amelyek helyi forgalmát is segítették. Időközben kiépült persze a mai S7-es és S75-ös vonalak északkeleti vége, valamint 1989-re elkészült az U5-ös metró is, ám a terület közlekedésének nagy részét ma is a villamosok látják el. A java részt zárt vágányokon haladó járatok 60 km/h-s sebességgel közlekedhetnek a mai napig is és számos helyen a lámpaprogramokat is a villamosokhoz igazították, ám ennek ellenére sokszor 60-70 percbe telik, míg az utas eljut a lakótelepek túlsó széléről a belvárosba.
A kelet-berlini villamosközlekedés megújításának eszköze volt a KT4D-k beszerzése és forgalom állítása
A hálózatfejlesztési programhoz kapcsolódva jelentek meg Kelet-Berlinben a csehszlovák eredetű KT4D típusú villamosok, majd az 1980-as években a modernebb, tirisztoros vezérléssel rendelkező KT4Dt-k. A villamosok megjelenéséhez kapcsolódva a belvárosi pályákat is felújították és optimalizálták a „Tátra-program” keretében. Az NDK idején a BVB többszáz kocsit szerzett be, ezek java része a mai napig, az 1990-es években elvégzett teljeskörű felújítás után is szolgál még. Ám a tervek szerint már nem sokáig: 2017-2018 körül az utolsó magaspadlós rövidcsuklós villamos is eltűnik a német főváros utcáiról.

Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.