2017-03-04

MÁV-HÉV: újabb elővárosi kaland?

A hét egyik rövid híre volt, hogy a „MÁV-csoport teljes jogú tagjává vált” a budapesti HÉV-eket üzemeltető leánycég, amelyik november óta BHÉV Zrt-ként firmált. Ám most ismét nevet változtatott és március 1-jétől hivatalosan is MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság néven működik. Persze, a MÁV-csoportnak nem ez az első kalandja Budapest elővárosában...


Sokan emlékezhetnek: az 1950-es évek – mondjuk így – „reformhevületében” megpróbálkoztak már az illetékesek azzal, hogy „rendezzék” a vasúti kérdéseket, azaz az addig önálló, illetve a fővárosi közlekedési cég, a BSzKRt leányvállalataként működő BHÉV-et a MÁV-hoz csatolják. Így jött létre 1952-ben a MÁV-Budapesti Elővárosi Vasút, azaz a MÁV-BEV. A HÉV-hálózaton a MÁV szabványait csak részben sikerült átvezetni, a sajátosságok miatt mindig is egy idegen test maradt a nagyvasút számára a HÉV-üzem. Nem is tartott sokáig a kaland: 1958-ban újra önálló és újra fővárosi cég lett a BHÉV – arra a tíz évre, amíg az 1968-ban megalakított BKV-ba be nem olvadt.

A MÁV-BEV Bvill 652-es pályaszámú motorkocsija által vontatott vonat valahol Budakalász térségében – a MÁV elővárosi próbálkozása csúfos kudarcba fulladt az 1950-es években
(forrás: villamosok.hu/bhev)

Az 1968-as változások után nagyjából maradt minden a helyén – leszámítva azt, hogy néha a metróüzemmel egy szervezeti egység volt, néha pedig különálló HÉV-üzem volt a BKV-n belül az elővárosi vasút. Ám az elmúlt évek során a főváros vezetésében – és elsősorban a főpolgármesterben – felébredt a vágy, hogy az elővárosi közlekedéstől szabaduljon meg. Az nem fontos, hogy annak milyen szerepe van a fővároson belül, de szerinte nemhogy átadni kell ezeket az államnak, hanem mindjárt visszaadni, mert szerinte ez állami feladat. Ami valóban így is van, de a budapesti HÉV-vonalak viszont mindig is községi, városi tulajdonban voltak és így az államnak való visszaadásról szó sem lehet, legfeljebb csak átadásról.
De végülis ez csak egy apróság, a lényeg, hogy a főváros vezetése által kikönyörgött döntés nyomán 2016. november 1-jétől fogva sem a környéki autóbusz-járatok esetében, sem pedig a HÉV esetében nincs súlya a fővárosnak. Igaz, a buszok esetében a forgalomirányítás és a menetjegy-ellenőrzés maradt Budapestnél, egészen pontosan a BKK-nál, azonban a HÉV-ek esetében a teljes üzem kikerült a főváros alól, a megrendelői feladatokat, így többek között a menetrend meghatározását is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el.

A BHÉV cinkotai állomásának látképe 2017. január 24-én: az állomási névtáblán és a vonaton is még a BKV logója díszelgett, nem az önálló, MÁV-csoportba tagozódott BHÉV-é

Az már korábban eldöntött volt, hogy a buszközlekedés a Volánbuszhoz kerül majd, míg a HÉV-ek a MÁV-csoporton belül kapnak helyet. Igaz, forrásaink szerint a MÁV mindent megtett volna annak érdekében, hogy ne kelljen a valóban idegen HÉV-üzemet átvennie, még a Tarlós István által nem túl finoman az államtól követelt ellentételezést is állták volna, csak ne kelljen a HÉV-es kalandba beszállni. Ám a dolgok máshogy alakultak, Tarlóst megszánta az állam és ha már ennyire kínálgatta, átvette (csakazértsem visszavette) a HÉV-vonalak üzemeltetési feladatait.
November 1-jével e célra létrehozták a BHÉV Zrt-t, amelyik átvette a BKV teljes HÉV-üzemét, beleértve a munkatársakat is. Ekkor a Feldmann Márton BHÉV-vezérigazgató és Dávid Ilona MÁV-elnök által tartott sajtótájékoztatón mindenkit megnyugtattak: fejlesztésről szó sincs, legfeljebb állagmegóvásról. A napok teltek békésen, majd szinte bombaként robbant a hír február végén: nevet vált a BHÉV és eltűnik a patinás név, a nevéből is kikerül Budapest – ha már Tarlósnak nem kellett a HÉV, ne is legyen köze a fővároshoz. Így lett a cég hivatalosan március 1-jétől MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Érdemes figyelni a nevezéktanra, hiszen ez is nagyon jól mutatja a főváros és a kormány között feszülő ellentéteket. Nyilván a felszín egy-két oda-vissza mondogatástól eltekintve békés, azonban a felszín alatt nagyon is forranak az indulatok. A fővárosi vezetés mintegy bekattanva tudomást sem akar venni az elővárosokról, mert hát az milyen snassz már? Eközben pedig az állam, ha már ráerőltette a főváros  feladatokat, bizony igyekszik onnan teljes egészében kiszorítani a budapesti városvezetést. Ennek ékes jele az amúgy patinás BHÉV elnevezés kivezetése is.
Igaz, a változásnak voltak előjelei: február 1-jével tisztázatlan körülmények között (lemondott? felmondott? kirúgták?) az addigi cégvezető, Feldmann Márton, aki a MÁV-START-tól érkezett a BHÉV-hez. Helyét a MÁV Zrt-n belül a pályavasutat is irányító Pál László vette át, ám a hírek arról szóltak, hogy átmeneti jelleggel, hiszen régebben egy korábbi BKV-s kádernek ígérték oda a vezérigazgatói állást.

A BHÉV vonata 2017. január 24-én a gödöllői végállomáson. Az MX/A sorozatú motorvonat orrán a szárnyaskeréken a BKV HÉV felirat látszik, a kocsik oldalán talán már sikerült a BKV-s „útvesztőt” lecserélni a szikár „BHÉV Zrt.” feliratra. Fejlesztésire remény gyakorlatilag nincs...
(fotók: Halász Péter)

Egyelőre tehát most itt tartunk: az utasok ugyan sokat (még?) nem vettek észre a változásból, legfeljebb annyit, hogy néhány HÉV-szerelvény oldalán már nem a BKV logója van, hanem a BHÉV Zrt. felirat. Ám ezt is lehet lecserélni MÁV-HÉV-re lassan. Hogy a MÁV-csoport milyen stratégiai szerepet szán a HÉV-eknek, az egyelőre nem világos. Nem derült ki ez akkor, amikor megalakult a BHÉV Zrt. és nem derült ki most sem. Sőt, könnyen lehet, hogy igazából semmilyen szerepet nem szánnak a HÉV-eknek, hiszen a MÁV szervezetétől idegen üzemág, sokkal nagyobb budapesti jelentőséggel, mint azt korábban a főváros gondolta.
Ráadásul a MÁV-HÉV még mindig rá lesz utalva a fővárosra és a BKV-ra (illetve a BKK-ra is): az áramellátását a BKV biztosítja, míg a jegyek egyelőre a BKK által kibocsátott jegyek, ahogy az ellenőrzés is (egyelőre) fővárosi kézben maradt. A MÁV-csoport részéről fejlesztési akarat nem mutatkozik, így jó eséllyel maradnak a 40-50 éves szerelvények és a pályaállapotok is legfeljebb csak pontszerű beavatkozással javulgatnak itt-ott.
A többi fejlesztés sorsa kérdéses: csak egy példa: bár a főváros bőszen állítja, hogy meglesz valamilyen formában az M2-es metró és mai H8-as és H9-es HÉV-ek összekötése az Örs vezér terén, eléggé nehezen tudjuk elképzelni a jelenlegi rendszer szerint azt, hogy a két láthatólag ellenérdekelt fél tárgyalóasztalnál megállapodásra jusson az ilyen és hasonló beruházások tekintetében is.
A mindennapok során pedig már most látszanak a „MÁV-osodás” jelei: a Közlekedő Tömeg írásában a MÁV-csoport tisztasági kampányaihoz jól illeszkedő megjelenésről ír, hozzátéve azt, hogy ennyire elhanyagoltak nem voltak a HÉV-szerelvények a BKV-s időszakban. De még ennél is bicskanyitogatóbb a MÁV-csoport kommunikációs felelősei által adott válasz, amelyet nem is idéznénk, érdemesebb az eredeti cikkben elolvasni az index.hu oldalán.
Összességében látszik: a MÁV-csoportnak a háta közepére sem kellett a HÉV, de ha már megkapta és megmutatja, hogy nem kell neki – a cégvezetők mandátuma csak az állagmegóvásra szól, érdemi fejlesztések, netán komplex és átfogó rendteremtés, előrelépés nem jár a váltással. Csak egy valami: a jövő bizonytalansága. De legalább a főpolgármester örülhet: az állítólagosan nem fővárosi feladatot visszaátvette az állam....

Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.