2013. 05. 28.

Kék hullámmal a Balatonhoz!

Hamarosan, június 15-én életbe lép a MÁV-START-nál a nyári menetrend. A balatoni főszezon idején érvényes menetrendet mindig előszeretettel böngésztük, hiszen legtöbbször a téli menetrend így-úgy kifoltozott változata volt. Viszont az idei szezonban, úgy tűnik, szakítanak a hagyományokkal és a új ötletekkel áll elő a személyszállító vasúttársaság.


Rövidesen megjelenik a MÁV-START hivatalos menetrendje. Az elmúlt években a balatoni vonalakon az ilyenkor meghirdetett időadatok jobbára csak arra voltak jók, hogy tudjuk, mennyit késik a vonatunk. Az idei menetrendi évadban azonban talán alaposabban előkészítették a nyári menetrendi időszakot és ezúttal még az utasok tájékozódását is segíti a MÁV-START.
A menetrendet felütve főleg az északi part esetében szembeötlő a változás: átgondolt, mondhatni letisztult menetrendi szerkezettel találkozunk. A vonatok ütemesen, logikus rendben követik egymást. Ráadásul a vonatok java része nevet is kapott!

Kék hullám és Katica az északi parton


A Budapest és Balatonfüred közötti zónázó személyvonatok sebesvonatok kétóránként indulnak és Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár között nem állnak meg, Székesfehérvár és Balatonfüred között azonban minden állomást és megállóhelyet kiszolgálnak. A vonatok elnevezése „Katica” lett, ami némi gondolkodás után rávezeti az utast arra, hogy itt bizony a piros Desiro-motorvonatokkal találkozhat majd.

Az északi parti személyvonatok jellemzően Desiro-motorvonatokkal közlekednek majd. A kérdés, hogy a kerékpárszállítást hogyan oldják meg a motorvonatok szűkös férőhely-kínálatával

A Budapest és Tapolca közötti gyorsvonatok sebesvonatok szintén ütemes rendben követik egymást. Amíg a balatonfüredi járatok 8 és 18 óra között minden páros óra 30 perckor, addig a gyorsvonatok minden páros óra 50 perckor (két alkalommal öt perccel korábban) indulnak a Déli pályaudvarról. Ezek Balatonfüredig csak Budapest-Kelenföldön, Székesfehérváron és Balatonalmádiban állnak meg – de néhány járat még megáll Velencén és Gárdonyban is. Balatonfüred és Tapolca között a vonatok személyvonati megállási rend szerint járnak. Ezek a járatok – utalva a kék színű gyorsvonati kocsikra – a „Kék hullám” nevet kapták. A vonatok egy része a tervek szerint a Balatonnál újnak számító járművekből, a korábban Szeged felé közlekedő Amx és Bmx sorozatú kocsikból áll majd.
A járatok egyébként „hibridek”, ugyanis a vonat egyes kocsijaiba helyjegyet kell váltani. A modell már ismert a korábbi déli parti nyári menetrendekből, amelyet az utasok örömmel fogadtak.

A Budapest és Tapolca között közlekedő sebesvonatok a „Kék hullám” nevet kapták a gyorsvonatok a gyorsvonati járművek jellegzetes színe alapján

A kínálatot a peremidőszakokban közlekedő személyvonatok mellett az „igazi” gyorsok következnek: a járatok minden páratlan óra 30 perckor indulnak a Déliből (de 13:30-kor nem) – de itt már nem egészen tiszta a helyzet. Ebbe az ütembe integrálták a Záhony és Tapolca közötti „fürdős” vonatot is, amely Székesfehérvárig a déli parti vonattal egyesítve közlekedik és sebesvonatként hirdeti a menetrend – a többi vonat esetében gyorsvonatnak jelöli a menetrendkönyv a járatokat. A vonatok Kelenföldön, Velencén, Gárdonyban, Székesfehérváron, Balatonakarattyán, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn, Balatonalmádiban, Alsóörsön, Balatonfüreden, Zánka-Köveskálon, Révfülöpön, Badacsonytomajon és Badacsonyban állnak meg. Egyes járatok további megállásokat kaptak Balatonakali-Dörgicsén, Balatonszepezden és Ábrahámhegyen is. Ezek a vonatok a „Tekergő” nevet kapták. Ebbe a családba integrálták az északi part érintésével a GYSEV gondozásában közlekedő szombathelyi gyorsvonatot.

Aranyhídon át az Ezüstpartra


A déli parton már közel sem ilyen egységes a helyzet. A megszokott nyári „fürdős” vonatok természetesen megmaradtak, így a Szeged–Fonyód között közlekedő „Aranyhíd” is helyet kapott a menetrendben.

A déli parton nem jönnek olyan forradalmi változások, mint az északi parton, itt marad a megszokott „összevissza” menetrend

Komoly változáson esett át a Miskolcról érkező vonat: ez azonban idén csak Balatonszentgyörgyig közlekedik majd – cserében kötelező helybiztosítással, expresszvonatként és „Ezüstpart” néven közlekedik.
A többi vonat a megszokott rendben közlekedik majd, ahogy az tavaly és korábban is volt. A déli parton ugyancsak maradnak a „hibrid” vonatok. Ezek azonban nem IC-k lesznek gyorsvonati résszel, hanem pont fordítva: a gyorsvonatokban lesz IC-kocsi.

Vonattal Velencére


Összességében elmondható, hogy a nyári menetrend, különösen az északi part esetében példásra sikerült. A szolgáltatás mögött már sejtünk némi koncepciót is, nem csak vasvillával és a megszokás alapján dobálták össze a menetvonalakat. A vonatok elnevezése is igen jó ötlet, mert az utas a járatok nevéből nagyrészt már meg tudja állapítani, hogy mire számítson – milyen vonattal utazhat, hol áll majd meg a járat. Az ütemes menetrend pedig egyértelmű előrelépés és remélhetőleg megmutatja majd a pályavasút az ütemes menetrend üzemviteli előnyeit is.

A menetrend valóban utasbarát lett. Most már csak pályavasúton múlik, hogy valóban ki is tudják majd használni az ütemes menetrend előnyeit – legyen szó az utasokról vagy éppen az üzemviteli előnyökről

Kíváncsian várjuk majd a nemrégiben forgalomba állított új kerékpárszállító kocsik megjelenését is. Azonban a Desiróval közlekedő vonatok esetében már pikánsabb lesz a helyzet – erre korábban már kitértünk, amikor a kerékpárral utazók viszontagságairól esett szó oldalunkon.
A dolgot mindössze csak az NFM új dobása, a gyorsvonati pótjegy bevezetése árnyalja. A vonatok „pótjegyesítése” sem egységes: van amelyik „Tekergő” feláras lett, van amelyik pedig nem. A Székesfehérvár és Balatonfüred közötti személyvonatok – miután sebesvonatként szerepel a kimutatásban, ugyancsak felárasak lettek.

Gyorsvonati pótjegy a balatoni forgalomban – hőgutát kap a logika
A sebtében bevezetett gyorsvonati (nevének „megfelelően” sebesvonatokra is fizetendő) pótjeggyel igénybe vehető vonatok körének értelmes kijelölése a hazai menetrendi anomáliák fényében lehetetlen feladatnak tűnt már az elején, a most kezünkbe került balatoni menetrendtervezet pedig a koncepció összes gyengeségét felszínre hozta.
Az elején kezdve, a 26-os vonalon ugyanúgy pótjegyes az itt személyvonati megállási rendet követő Pécs–Celldömölk S 8802 vagy Kaposvár–Szombathely közötti S 18806, mint a gyorsvonatként közlekedő (logikusan sebesvonatként meghirdetett) Budapest–Szombathely S 19804. A 29-es vonalon a teljes útvonalon sebesvonatként közlekedő „Tekergő” fantázianevű járatok némelyike előtt a tervezetben nem látjuk a pótjegyre utaló szaggatott vonalat, míg az útvonalon egy részén bokorugrós „Katica” és „Kék Hullám” zónázó sebesvonatok esetében igen – ki érti ezt? Mondjuk nagyon nincs is mit érteni azok után, hogy a márkaneveket rögtön felrúgja a Záhonyból érkező fürdősvonat (S 16907), mely Tekergő fedőnéven Balatonfüredtől Tapolcáig a Kék Hullám vonatok bokorugró megállási rendjét követi. A 30-as vonalon végképp meghal a logika, amikor az S 18500 és S 18504 pótjegymentesek, míg az S 18502 és S 8506 pótjegyesek – utóbbiak annyival tudnak többet, hogy Balatonszentgyörgy helyett Nagykanizsáig közlekednek. Van ennek értelme? Mint legutóbb az NFM-től hallottuk, a közvetlen fővárosi eljutás fontos szempont a pótjegyes vonatok kijelölésekor, de akkor ennél a két vonatpárnál ezek szerint Nagykanizsa a pótjegyes érték, nem Budapest?
A józan ész gyorsan kap még egy pofont, ugyanis a Miskolcról és Szegedről érkező expresszvonatok pótjegymentesek, azaz a helyjegy fix ára miatt egy hosszabb utazásnál csábítóak a budapesti utasok számára is – ugyanannyiért (vagy még olcsóbban) garantált ülőhely, ki ne ülne át? A gond csak az, hogy ezek a vonatok nem erre lettek kitalálva, így viszont a dolog természetéből adódóan a budapesti elvehetik a kapacitást a vidékről érkezőktől, és ami a vasút szempontjából még nagyobb baj, az ülőhelykapacitás jelentős része kihasználatlanul maradhat az útvonal jelentős részén. (Például a Miskolcról induló vonaton a vasútnak több bevételt termel egy Füzesabonyban felszállt utas, mint egy Kelenföldön felszálló, míg a vonat közlekedtetésének költsége azonos.) Ha a dolog lényegét nézzük, a miskolci, záhonyi és szegedi fürdővonatoknak a főváros előtti utolsó nagyobb várostól Székesfehérvárig nem is kellene mgállniuk, de a dogmák erősen tartják magukat.
Magyarics Zoltán


A miskolci átlós vonat expressz lesz, kötelező helybiztosítással. Vajon ez a megoldás?
(fotók: Halász Péter)

A nyári menetrend kapcsán röviden szóljunk a Velencei-tó kiszolgálásáról is, hiszen a Budapesthez közeli víznek is komoly forgalma van. A vonatokon igen sokan utaznak, ha jó az idő, így reggel Székesfehérvár, este Budapest felé adnak többlet megállásokat a vonatok számára.
A nyári menetrend 2013. június 15-étől augusztus 25-éig lesz érvényes.

Halász Péter

8 megjegyzés:

  1. "Az északi parti személyvonatok jellemzően Desiro-motorvonatokkal közlekednek majd. A kérdés, hogy a kerékpárszállítást hogyan oldják meg a motorvonatok szűkös férőhely-kínálatával"

    Sehogy... :D

    VálaszTörlés
  2. "Az ütemes menetrend pedig egyértelmű előrelépés és remélhetőleg megmutatja majd a pályavasút az ütemes menetrend üzemviteli előnyeit is."

    És tökéletesen példázza, hogyan tették tönkre mesterségesen egy vasútvonal közlekedését 10 hónapon keresztül tartó időszakra...
    Fantomkeresztek, szellemvonatra várások, füredi kereszt erőltetése ("télen" simán mehetne a korábbi, jól bevált megoldás), mindössze 3 közvetlen vonat, amiből egy "átugorja" a part erősebbik felét...valamint a gyorsvonatok menetideje 1 perccel csökken a tavalyihoz képest (míg más vonalakon már most 14 perc a nyereség...)

    És foggal-körömmel küzdés az ellen, hogy különálló téli-nyári menetrend lehessen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy jól sikerült nyári menetrend nem tenné szükségszerűvé a téli menetrend elszúrását...

      Törlés
    2. Ez így van. De jelen esetben sikerült elk*rni, nem kicsit...

      Törlés
  3. Ha a MÁV-Start ellenezte a gyorsvonati pótjegyet, a nyári menetrendben visszaüthetett volna az NFM-nek: amennyi vonatot csak tudott volna, átnevez személyvonatnak! Vajon volt olyan járat, ahol éltek ezzel a lehetőséggel?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gyorsvonati pótjegy teljesen független mind a vonatnemektől, mind a logikától. Van olyan távolsági személyvonat (pl. 9058), ami pótjegyes, és van olyan expressz, ami nem pótjegyes. Sőt. Egyik expressz sem pótjegyes, csak helyjegyköteles. :)

      Törlés
    2. Sajnos ez nem így megy, a drága megrendelő hagyja jóvá a menetrendet - jogosan, elvégre Ő fizet. Jelen esetben ráadásul a megrendelő és fegyverhordozója (KTI) politikai (?) okoból kifejezetten érdekeltek abban hogy mindent IC-nek hívjanak, ami látott már távolról IC-t. Tavaly volt például az a kis polémia a reggeli-esti személyvonatpótló, ám feláras kocsit továbbító egri sebesvonatok nevezéktana kapcsán, ahol a KTI/NFM jóvoltából majdnem gazdagabbak lettünk pár IC-nek hívott személyvonattal. Bonyolultak az összefüggések, maradjunk annyiban. :-)

      Törlés
  4. A kék hullám sebeseket meg kellett volna állítani Balatonkenesén és Balatonfűzfőn is, mert ezekre a helyekre javarészt csak a desiros vackok biztosítanak eljutást, ami elég gáz, és meglehetősen kockázatos is, ha a kapacitást nézzük...

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.