2013. 09. 02.

REV Sl 01. 09. 13.

A MÁV-GÉPÉSZET önállósodása óta már hagyomány, hogy a „Szolnok város napja” rendezvénysorozat keretében megnyitja kapuit a Gépészet szolnoki telephelye, a korábban Szolnoki Járműjavítóként ismert intézmény. Mozdonykiállítás és a kulisszák mögé vethető pillantás várta az érdeklődőket a Tisza-parti városban szeptember első napján.



A címben olvasható szöveg sokaknak ismerős lehet a MÁV-csoport vasúti kocsijainak oldaláról. A felirat jelentése: a szolnoki telephelyen kapott fővizsgát a jármű 2013. szeptember 1-jén – éppen a nyílt nap idején. A legtöbb vasútbarát így találkozik a szolnoki főműhellyel, mely egyébként az elmúlt években a nyílt napokat a korábbinál sokkal inkább támogató menedzsment jóvoltából a Múzeumok Éjszakája programsorozatba is bekapcsolódott. Ezúttal Szolnok város napja kapcsán nyitotta meg kapuit az 1200 munkavállalót foglalkoztató üzem - helyi jelentőségének (a vasút különféle szervezeti egységei Szolnok és térségének legfontosabb munkaadói közé tartoznak) megfelelően a látogatók jelentős része is a városból, azon belül is a munkavállalók ismerősei és rokonai közül került ki.
A MÁV-GÉPÉSZET központinak tekinthető karbantartó bázisán néhány éve már nem csak egy-egy mozdonytípus vagy dízel motorkocsi fordul meg, hanem valamennyi jármű: 2010-től itt működik a villamosmozdony-javítás is, miután a budapesti Északi Járműjavítót bezárták. Ennek megfelelően a nyílt napon az érdeklődők a hatalmas alapterületű üzemben a vasúti járműjavítás, sőt gyártás, szinte teljes vertikumával megismerkedhettek. A Pálmaháztól a forgóvázjavító csarnokig, a megújuló „fecskés Bhv” kocsiktól a halberstadti vezérlőkön át a sorsukra váró CAF-kocsiig szinte mindent megtekinthetett az érdeklődő közönség. Sőt, az ígérethez híven megmutatták a magyar vasúti kocsigyártás zászlóshajójának kikiáltott IC+-kocsikat is, melyből immár kettő van. Kezdjük hát velük képes beszámolónkat!

Ismerős utastér – a bécsi Rail Tec Arsenalban már láthattuk, csak akkor éppen tele volt mindenféle műszerrel és vezetékkel. A MÁV-GÉPÉSZET-nél így képzelik el a jövő vasúti kocsijának belsejét

A nem páholyos üléseknél ilyen nagyméretű asztalok várják majd az utasokat. A legújabb megoldásokhoz képest talán kevésbé esztétikus, de cserében olcsóbb és egyszerűbben szerelhető. Egyvalamire viszont érdemes lesz figyelni: a kipróbált példányok holtjátéka elég nagy, így kihúzás közben könnyen megszorul az asztal - csak pontosan szemből, középen fogva és nyílegyenesen felfelé húzva érdemes próbálkozni

Az utastájékoztató rendszer a kor színvonalának megfelelő – remélhetőleg a napi üzemben is jól teljesít majd

Még tiszta a zárt rendszerű WC...

A mosdókagyló kialakítása  FLIRT-ekből ismerős, csak amíg ott sötét színvilágot képvisel, addig itt rikító „MÁV-GÉPÉSZET-narancs” lett

Iránytábla-pótló kijelző a kocsi előterében

Tablón mutatták be az IC+-kocsik gyártását: itt éppen a második kocsi születését láthatjuk

A csarnok végében egy Bzmot kocsiszekrénye és egy másik, a Bz-családba tartozó jármű szekrénye várja a megújulást

Frissen festett Bz-mellékek – a Bz-család története a kezdetek óta összefonódott Szolnokkal. Itt és Szombathelyen újultak meg a motorkocsik az 1990-es években

A fedett tolópad kapcsolja össze a csarnokokat és a telephely szabadtéri vágányait

A frissen festett Bzmot 378-ast is közszemlére tették, vezérállás a kürtölési lehetőség miatt hamar népszerű lett az ifjabbak között. Mögötte egy kissé szakadt állapotban lévő remot-Bobó és az eredeti színterv szerint festett 2143-as Csörgő várta az érdeklődőket

Az immár húsz éves CAF-kocsik felújítása mostanában indul be – vajon ez a meglehetősen megfakult színű és kibelezett CAF-kocsiszekrény is újjászületik?

Az udvaron a CAF-kocsiszekrény és egy Usgyi között pihent a 200-as BVhmot-motorkocsi, az egyik „kis Samu” a kettőből

A 23-as számot viselő Pusztametrón végzendő munkáknak még nem kezdtek neki, viszont a két részre szedett egységen kiválóan lehetett tanulmányozni a csuklórészt

Mozdonykiállítás: az idén negyven esztendeje csatasorba állított Csörgő is képviseltette magát, mint a kezdetektől a Szolnoki Járműjavító profiljába tartozó sorozat

Dolgoznak a 016-os Halbivezérlőn is – hamarosan akár TRAXX is tolhatja?

Ez nem IC+, hanem a „konkurencia” terméke, azaz egy fővizsgára váró harmadik generációs IC-kocsi

Fővizsgát kap a 103-as BDt, mely a MÁV-START legöregebb üzemelő járműveinek egyike

Így fest a BDt alulról. Nagytotálban elviselhető, de élőben és közelről már látszanak az elmúlt fél évszázad nyomai a rozsdaette alvázon

A főjavítás alatt álló 29-05-ös kocsi belső tere. A megújuló kocsi a lehetőségekhez képest igényesre sikerült, de a felújítási hullám szoros (?) összefüggésben áll a gyorspótjegyes szerencsétlenkedéssel. Reméljük, erre a kocsira már lesz üléshuzat: a közelmúltban ugyanis néhány 29-05-ös hagyományos külsővel tért vissza fővizsga után, mivel az üléshuzat anyagának késedelmes szállítása miatt a ráncfelvarrás nem történhetett meg

Az udvaron is vár 29-05-ös kocsiszekrény a megújulásra – ez a példány még festés előtt áll

Járműjavítói életkép

Megkopott propagandaplakát, az üzenet azonban a mai napig időszerű – lenne

A távlatokat elnézve munka akad bőséggel...

... és a másik irányba tekintve anyag is adódik hozzá. Beépítésre váró kerékpárok pihennek az üzem udvarán

A forgóvázak javítása is fontos lépés a személykocsik felújítása során, Szolnokon pedig egy teljes csarnok szolgál erre a célra

Javításra váró és már kész kerékpárok a forgóvázjavító oldalcsarnokában

Sajtolóberendezés

A telephely szorgos szakmunkásai a sínen járó traktorok, a beharangozóban már látott remot-Dacia mellett ezek mozgatják a vasúti járműveket

Szolnok pár éve átvette az Északi feladatának számító villamos jármű felújítást is. A képen a 002-es BVmot-motorkocsi várja a sorsát

A 431 185-ös Cirmost belülről is megnézhették a látogatók

A MÁV-csoport új „Werbéje”, a nyáron bemutatott Weöres-mozdony képviselte a TRAXX-okat

Sorban álló V43-asok a Pálmaház melletti vágányok egyikén. A gépek hamarosan megújulva hagyhatják el a telephelyet

A „Pálmaház” névre keresztelt csarnok egy része is megtekinthető volt, itt éppen BDV-k betétkocsijain dolgoztak. A bal oldali már majdnem kész, a jobb oldali kocsin azonban még bőven akad munka

Javítás alatt álló V43-asok a Pálmaházban

Udvari látkép látogatókkal, a távolban pedig a szépen felújított víztoronnyal

Frissen főjavított posta-Bhv és Halbivezérlő kandikál ki a személykocsik javítására szolgáló csarnokból

Frissen felújított 20-67-es, második generációs IC-kocsi is látható volt a „próbateremben”. A szolnoki szakemberek a fővizsgáról kikerülő kocsik különféle gépészeti berendezéseinek (fűtés, világítás, és a többi) kipróbálását a korábbiakkal szemben nem különféle helyszíneken, hanem központosítva, a kétvágányos próbateremben végzik

A telephely irodaépületének emeletén rögtönzött kiállítást szenteltek a látképet uraló víztoronynak

A felirat már idejét múlt, de felette ott az új cégér a régi épületen (fotók: Magyarics Zoltán)

Adja magát a kérdés (egyébként kísérőnk is feltette), hogy miben hasonlít és miben tér el a szolnoki nyílt nap más vasutak hasonló rendezvényeihez képest. Jó összehasonlítási alapot kínál az ÖBB tavalyi, jedlersdorfi főműhelyben rendezett nyílt napja, melyről a RegionalBahn oldalain részletesen tudósítottunk.
Jedlersdorf egy szélesebb közönségnek szánt, tudatosan felépített és aprólékosan megszervezett „show” benyomását keltette. Különvonatok egy belvárosi állomásról, tűzoltó-bemutató, siklott teherkocsi visszahelyezése, bolhapiac, büfé, valamint célzott gyermekprogramok.
Szolnok statikus, ugyanakkor családiasabb rendezvény volt, a hangsúly pedig a járműjavító igen széles „termékpalettájának” bemutatásán volt. Érdekes különbség volt a vezetők szerepe: Jedlersdorfban a látogatók számukra kijelölt területen maguk haladhattak, és a szakmai tolmácsolás az egyes helyszíneken zajlott, Szolnokon az üzem a bejáráshoz kísérőt adott a látogatók kisebb csoportjainak. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Az osztrák megoldás jobban illeszkedik a tematikus programokhoz és hozzáértő vezetést biztosít a speciális, nem szorosabb értelemben vett vasútgépészeti tematikájú helyszíneken (például a klímaberendezések vagy utastájékoztató eszközök javítására szakosodott üzemegységben). Szolnok esetén a kísérők átfogó helyszínismerete előny, ám a szakmai tartalom nagyobb mértékben függ az aktuális kísérő szakterületétől – és a nap vége felé a lelkesedéstől is.

Magyarics Zoltán, Halász Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.