Amint várható volt, a minisztériumi engedély birtokában az utolsó pillanatig várt a MÁV-csoport az ITM-KTI páros által koholt hamis indokkal ráerőltetett szolgáltatásrombolás bejelentésével. Amint azt már több cikkben és podcastban is bemutattuk (itt, itt, itt, itt, itt és itt), az elvileg szakmai szempontokat képviselő ITM-KTI páros megrendelésében üzemelő regionális és távolsági közforgalmú közlekedésre mér újabb csapást a spórolási mánia. Természetesen megtakarítás most sem lesz, ahogy a 2007-ben és 2009-ben bevezetett „racionalizálások” után sem volt, viszont 2010-ben fennhangon lehetett kampányolni és exponálni a Mindent újranyitunk jelmondat alatt. A kezdetben heves lendület nem tartott sokáig, két év múlva már megint az alibimenetrendek voltak terítéken.
A jelenlegi szolgáltatáscsonkítás (jobb szó sajnos nincs rá) a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások időszaka alatti markáns utasvesztés hazug álcája mögé bújva lesz bevezetve, ezért is nevezi minden részes fél ideiglenes járványügyi menetrendnek a mostani rombolást. Megértjük és tudjuk, hogy a csehszlovák motorvonatok élettartama lejárt, viszont ahogy 1968 óta soha, most sincs világos koncepció a regionális közlekedés, mint szolgáltatáscsomag mögött. Ez a nihil sem megrendelői, sem szolgáltatói oldalon nem került feloldásra az elmúlt 20-30 évben sem, amikor már 2003-ban a tengelyek repedése miatt már erősen égett a ház. A bombaként ketyegő probléma (értsd: véges élettartam és XIX. századi szolgáltatási színvonal) megoldása helyett jött a mindenféle optikai felújítás és végül a jármű könyvértékét közel megduplázó klímásítás.
Ehhez mintegy katalizátorként járult hozzá a pályafenntartás minimális szintű elvégzése, a felmerülő problémákat pedig javítás helyett lassújelek kihelyezésével orvosolták, legtöbbször a menetrendi csatlakozások biztosításának legkisebb látszata nélkül. Nincs utas, nem kell szolgáltatni – aki mégis marad, az a kényszerutas tankönyvi példája. Ilyen peremfeltételek mellett egy felfokozott időszakban bátran gondolhatta az aktuális kormányzat, hogy ideje nembezárni a mellékvonalakat. Viszont a fűnyíró annyira felpörgött, hogy az egészséges szakmai alázatot és mértéktartást is sutba vágták az összes illetékes hivatalban és rettenetesen utasellenes menetrendeket szerkesztettek. Nincs szolgáltatás, nincs utazási igény sem, következő körben majd lehet mutogatni a jegyeladási statisztikákra és a változtatások után elvégzett utasszámlálási adatokra. Persze megint azok az utasok jártak rosszul, akik bíztak a józan ész természetes fölényében és már megvették a vasúti bérletüket: ők most vagy vesznek egy azonos értékű volánosat vagy fogukat összeszorítva kibekkelik ez elkövetkező legalább egy hónapot.
A megcsonkított szolgáltatású vonalak spagettitérképen ábrázolva. Ebben a körben az Alföld húzta a rövidebbet.
A fájlnév elárulja, hogy már legalább három napja megvoltak a végleges premisszák, csak tilos volt egyenes gerinccel kommunikálni.
(grafika: MÁV-START)
A fájlnév elárulja, hogy már legalább három napja megvoltak a végleges premisszák, csak tilos volt egyenes gerinccel kommunikálni.
(grafika: MÁV-START)
Az immár kettő hete folyó mismásolásnak és maszatolásnak a végállomása ma délután érkezett el: a MÁV-csoport kénytelen volt feltölteni a menetrendi táblázatokat. Ezt természetesen úgy sikerült megoldani, hogy ne legyen nagyon szem előtt, a főoldalon még a cikk megjelenésekor sem mutat közvetlen link a menetrendi táblázatok jegyzékére, pedig már 80 óra sem maradt az érvénybe lépésükig. Az első dolgunk a belföldi menetrendek lapjának felkeresése, ahol találunk egy Ideiglenes járványügyi menetrendek a regionális vasútvonalakon feliratú linket, ahol már ott vannak a június 6-tól érvényes, kiherélt táblázatok, benne olyan csodákkal, mint a csak hétfőn hajnalban közlekedő Hódmezővásárhely–Szentes vonatpótló busz és az ellenirányban csak vasárnapi menetrendi napokon közlekedő esti párja. Az ideiglenes (újszülöttnek minden vicc új) autóbuszos kiszolgálás sem javítja a települések elérhetőségét: legtöbbször a vasútállomás bejárati útjánál vagy a lakott rész másik oldalán haladnak el a buszok, bármelyik táblázatot is nézzük. Különösen fájdalmas, hogy a turisztikai igényeket is kiszolgáló Vác–Balassagyarmat vonalon végigmenő műszakváltós vonatok esetében az új végállomás Nagyoroszi lesz, ahol 6 percet adtak átszállni a pótlóbuszra. Érdekes lesz az egymás mellett álló buszok közül választani, hogy melyikre érvényes a MÁV-díjszabás szerint vásárolt jegyünk.
Vannak fontosabb vonalak, mint például az ózdi, ahol semmilyen hatása nincs a változtatásnak. Nem hiszünk benne, hogy bármilyen településnek több joga lenne megtartani a vasúti kapcsolatot, hiszen az ésszerű eljutás mindenki számára elérhető, alapvető szolgáltatás kellene legyen.
(fotó: Adorján Péter)
(fotó: Adorján Péter)
A szakmai szempontból abszolút megmagyarázhatatlan döntés a véletlenszerűen kiválasztott vonalak mentén a Volánbusz járatain elfogadott vasúti jegy, hiszen ezt akár országosan is lehetne legalább egy évtizede, amikor egységesítették a díjtételeket. A megrendelő ITM és a szakmai tanácsadó KTI munkájának eredményeként még ennyi év után is versenyez egymással az utasokért a két állami közlekedési szolgáltató, pedig kooperálniuk kellene. Ilyen ez az unortodox vasúti közlekedés előtérbe helyezése, hiszen mindkét konglomerátum sütögetheti a saját pecsenyéjét, miközben csak és kizárólag az adófizetők és az utasok látják kárát az évtizedes viaskodásnak.
A közforgalmú közlekedés esetében egyedül a minimális kiszolgálás elve érvényesülhetne peremfeltételként, hogy legalább a hivatásforgalmi igényeket kiszolgálják a vonalak, de ez már a kétvonatos alibimenetrendek bevezetése óta nem biztosított. Jelenlegi helyzetből fakadóan újfent tovább nyílik a társadalmi olló: a leszakadó társadalmi rétegek az út széléről az árokba lesznek belerúgva, páros lábbal. Megtakarítás viszont garantáltan nem lesz, mivel műszaki és utazószemélyzetből is pontosan ugyanannyit kell beosztani, hiszen a szociális foglalkoztató jelleg nem változott, a boltban pedig továbbra is pénzért adnak zsömlét.
Őszintén sajnáljuk a MÁV Kommunikációs Igazgatóságán dolgozókat, hogy kénytelenek voltak már fél hete megírni és tegnap éjszaka bejavítani a hazug és gyáva megrendelő által elvárt sablonszöveget. Ugyanitt köszönjük a különböző fórumokon eddig kétkedőknek az őszinte naivitásukat, reméljük nem csalódtak hatalmasat.
Adorján Péter
