A manapság üzemelő türingiai villamosüzemek között is a legfiatalabb, mégis már jelentős történelemmel rendelkezik Jéna hálózata. A jubileumi alkalomra áprilisban több alkalommal is megemlékeztek, mindannyiszor a muzeális járművek felvonulásával keretezve. A közönség számára is meghirdetett nyílt nap és városkerülő felvonulás pedig különleges alkalom volt, így arra mi is ellátogattunk.
Bár nem volt az elsők között, manapság viszont fontos szerepet játszik az üveggyártásáról híres, újabban viszont önmagára a Fény városaként hivatkozó türingiai városban a villamoshálózat, amelynek gerince 125 éve változatlannak mondható. Alapvetően két hurokra és azokból kiágazó ágakra oszlik a hálózat és az aktuálisan öt viszonylat is részben önálló szerepekkel rendelkezik. Bár az üzem mindig kétirányú volt, a pályahálózat az egyirányú üzemekre jellemzően tartalmaz hurkokat és deltákat. Emiatt a hálózaton csak epizódszerep juthatott a szocializmus idején az egyirányú járműveknek a '60-as évek közepe és az Újraegyesítés között, így itt nem voltak csehszlovák villamosok sem üzemben.
Az első vonal hivatalos megnyitására 1901. április 1-jén került sor, melyet idén egy zártkörű vonalbejárással ünnepeltek, ahol a résztvevők a '20-as éveknek megfelelő kosztümökben utazhattak. Az eseményről a tartományi közmédia tudósítását ajánlanánk.
A nyilvánosságnak szánt eseményt mintegy két héttel később, 2026. április 18-án tartották. A nap első részét a Betriebshof Nord nevet viselő járműtárolóban lehetett eltölteni, ahol a 13 órakor induló felvonulásra előkészített járműveket gyűjtötték össze. A telephely érdekessége, hogy két tömbkerülő hurok- és öt csonkavágány található itt egy elkerített hátsóudvarban. Ugyan hivatalosan 11:30-tól lehetett belépni, az utolsó villamos 11 órás megérkezése után már szabad volt a bejutás.
Villamosos ünnepen szokatlan a buszok jelenléte, de a közlekedési társaság minden üzemágát felvonultatta. A városi darabok részben kék, a regionálisak teljesen fehér alapszínűek.
A képen az elmúlt negyed évszázad típusai: takarásban a 600-as sorozatú AEG/ADtranz/Bombardier GT6M a '90-es évek második feléből, elöl a műszakilag nagyon hasonló 700-as sorozatú Solaris Tramino és a legújabb, 800-as sorozatú Stadler Tramlink.
Minekutána korán felismerték a korszerűsítés szükségét, 1996 és 2003 között összesen 33 második generációs rövidcsuklós villamos érkezett, ezzel a típus legnagyobb üzemeltetője lett a Saale-völgyi város. Ezekkel sikerült kiváltani a korábban jellemző kéttengelyes villamosokat, melyeket részben Gothában építettek, részben Schöneweidéban korszerűsítettek. A legrégebbi darabokat viszont már kivonták és elszállították Łódź-ba. Egy évtizeddel később a Solaris szállíthatott vilamosokat kifejezetten alacsony darabszámban, a legújabb és leghosszabb járművek pedig alig néhány éve érkeztek meg a Stadlertől.
A jelenlegi legöregebb villamos egy favázas darab, melyet 1929-ben gyártottak Gothában, 1976-ig Eisenach vágányait koptatta és 1986 óta muzeális jármű.
Három kocsi, kétgyártó, egy korszak. Elöl egy gothai T57-es, mögötte a hozzá illő B57-es pótkocsi, majd egy BZ70-es pótkocsi a berlini DR-főműhelyből.
Nyugati villamos keleten: 1966-ban Heidelberg számára gyártotta a DUEWAG ezt a GT6-ost, amely 2003-ban került Jénába, hogy partivillamos legyen. Korábban a Sternquell, jelenleg az Ur-Krostitzer reklámját hordja a belül felerészben söntésnek átépített kocsi.
Kiállítóként mindössze a naumburgi és jénai villamosbarátokat tömörítő egyesület és a helyi vállalat volt jelen, utóbbiak korábbi reklámponyvákból készült táskákat árultak.
Délidőben már látszott, hogy az időjósok negatív irányban tévedtek és mégis kisüt majd a nap. Emiatt érdemes volt fotóhelyeket keresni a felvonulás útvonalán, a város déli részén nyolcas alakban közlekedett.
A Stadtzentrum Löbdergraben megállóba akár két viszonylat is beállhat, hogy biztosítsák a különböző ágak közötti átszállást. A képen egy hétrészes és egy ötrészes Tramlink cserél utasokat.
Az első helyszínnek a Lobeda megálló előtti szakasz adódott, ahol egy hosszabb ívben szépen fotózható volt a menet és legfeljebb gyalogosok vagy kerékpárosok zavarhattak.
A favázas legutóbbi mélyreható felújítása 2022-ben történt.
Az NDK-ban ugyan nem volt jellemző a különböző gyártmányú kocsik keverése egy szerelvényben, de Jénában ez mindennapos volt. 1968-ig a motor- és az első pótkocsi jellemzően kalauzos üzemben közlekedett, a második pót pedig a béreltesek számára volt fenntartva.
A 620-as pályaszámú GT6M részben visszakapta az eredeti fényezését, illetve az évfordulónak megfelelő feliratozások és fényképsorozat is díszíti.
Két évvel ezelőtti felvételünkön az újabb típusokra jellemző színekben láthattuk.
A GT6-os nem csak a színeit, de a régi céglogót is visszakapta.
Az aktuálisan használt logó a cégcsoport összes vállalatánál használatos.
A Solaris Tramino márkanév alatt rövid ideig gyártott villamosokat is, de gyakorlatilag nem készült két egyfolma széria. Németországban Jéna mellett Braunschweigban találkozhatunk az AEG/ADtranz/Bombardier GTxN/M/S típuscsalád leszármazottaival.
A Stadler Tramlink helyben a Lichtbahn becenevet kapta a cégtől, a 801-es 2023-ban állt forgalomba és a az utolsó darabokat egy év múlva szállítják.
Az ellenirányban érkező villamost használva sikerült visszajutni a kizárólag a 3-as viszonylat által használt szakaszra, ahol annak ritkasága miatt kiváló lehetőség mutatkozott a menet újbóli megörökítésére.
A Freizeitbad megálló után viszont megállt a menet egy nyilvánosan nem meghirdetett fotómegállásra. A szerző ezt az információt a kocsiszínben az egyik fülképen kiakasztott fordalapról szerezte meg.
Ahogy a zártkörű rendezvényen, úgy a nyilvános felvonuláson is a boldog békeidők öltözete köszönt vissza a 26-os pályaszámú favázas utasai körében. A háromkocsis szerelvény esetében '50-es/'60-as évek volt meghatározva az utazáshoz.
A szerelvények beszállítás után a kezdőpontot jelentő kocsiszín felé indultak.
Jól látszik a különböző pótkocsik közötti eltérés az ablakok számában és a tető kialakításában.
Túl sok ideje nem maradt a retrósított GT6-nak, hiszen a teljes sorozatot eladták a lengyeleknek.
Egy adag szerencse is kell, ha valaki Solaris villamosra feni a fogát: mindössze öt készült a gyárilag S109-nek nevezett típusból.
Az üzem arculatát manapság már a hosszú és rövid Lichtbahn-kocsik adják, a multicsuklós kialakítás ellenére is kellemesen futnak.
A felvonulásról ezúttal külső forrásból mutatunk videót.
Extraként pedig az üzemtörténet céges áttekintését ajánljuk.
Adorján Péter
