Bő egy hét múlva nyit a világszinten legnagyobb kötöttpályás seregszemle, a berlini InnoTrans. A korábbi előrejelzésekben a Siemens és Stadler részéről várható járműveket, illetve e hét elején néhány hagyományosan kiállító, vagy éppen „meglepetésvendég” újdonságait vettük sorba. Előhang-sorozatunk utolsó bejegyzésében a kisebb, vagy kifejezetten újonc gyártók érdekességeiből, teherkocsikból, illetve a 2016-ban indított buszos kiállítás felhozatalából válogattunk.
Kezdjük is mindjárt egy magyar vonatkozású érdekességgel: a MÁV-START a prototípus IC+ kocsi 2014-es fellépése után ezúttal az első sorozatnak szánt kontingens egyikét, egy frissen elkészült többcélú teres kocsit hoz Berlinbe. Az előzetes hírek szerint a sorozatjármű lényegesen finomabb műszer a beltér szempontjából, mint a meglehetősen elnagyoltnak ható prototípus, így kíváncsian várjuk a helyszíni szemlét és a jármű piaci fogadtatását.
Személykocsiból az elmúlt években 2-3 darabnál több sosem volt a berlini seregszemlén, idén pedig ezt a szegmenst az IC+ mellett a nagymúltú, poznani székhelyű H. Cegielski (HCP) képviseli majd. Az eddig elérhető információk alapján nem tudni, hogy valamilyen ráncfelvarrott „poznani heringest” (a nálunk xx-37 középszámcsoportúként ismert kocsik) hoznak, avagy új kocsit, de hamarosan kiderül, mit tud a MÁV-START konkurense. Idén ismét ott lesz a már lassan „leltári tárggyá” átminősülő Bmpz-sorozatú IC-kocsi a szlovák Žos Vrútky istállójából, de az aradi Astra ezúttal nem hoz személykocsit (ahogy villamost sem).
A nagyvasúti személyszállító járművek közül az egyik különlegesség, vagy másként nézve „nagy visszatérő” a Hitachi, lánykori nevén AnsaldoBreda olasz megrendelésre készülő villamos motorvonata, a Caravaggio. A markáns olasz dizájnt felvonultató emeletes vonat előtt ugyanebből a versenyistállóból legutóbb még az AnsaldoBreda égisze alatt futó és később (kétszer is) orbitálisat bukó Fyra-motorvonatok szerepeltek az InnoTrans pódiumán, 2008-ban.
Személykocsiból az elmúlt években 2-3 darabnál több sosem volt a berlini seregszemlén, idén pedig ezt a szegmenst az IC+ mellett a nagymúltú, poznani székhelyű H. Cegielski (HCP) képviseli majd. Az eddig elérhető információk alapján nem tudni, hogy valamilyen ráncfelvarrott „poznani heringest” (a nálunk xx-37 középszámcsoportúként ismert kocsik) hoznak, avagy új kocsit, de hamarosan kiderül, mit tud a MÁV-START konkurense. Idén ismét ott lesz a már lassan „leltári tárggyá” átminősülő Bmpz-sorozatú IC-kocsi a szlovák Žos Vrútky istállójából, de az aradi Astra ezúttal nem hoz személykocsit (ahogy villamost sem).
A nagyvasúti személyszállító járművek közül az egyik különlegesség, vagy másként nézve „nagy visszatérő” a Hitachi, lánykori nevén AnsaldoBreda olasz megrendelésre készülő villamos motorvonata, a Caravaggio. A markáns olasz dizájnt felvonultató emeletes vonat előtt ugyanebből a versenyistállóból legutóbb még az AnsaldoBreda égisze alatt futó és később (kétszer is) orbitálisat bukó Fyra-motorvonatok szerepeltek az InnoTrans pódiumán, 2008-ban.
Az idei InnoTrans érdekes és szokványosnak egyáltalán nem mondható színfoltját jelenthetik majd a posztszovjet térségből érkező járművek. Ilyesmire eddig még nem is nagyon volt példa - a széles nyomtávú világnak is van saját InnoTrans-a (Expo 1520) és inkább fordított irányú szokott lenni a járműipari tudás- és termékáramlás, így első körben csak a „félig érvényes” Stadler Metelica villamos jut eszünkbe, melyet a svájci gyártó minszki leányvállalata kifejezetten a helyi piacokra fejlesztett ki és 2014-ben kiállították Berlinben is. Nos, idén az orosz PC Transport System a 34 méteres, 71-934 „Lion” (oroszlán) fantázianevű villamosát, valamint annak 16 méteres, 71-911EM típusjelű változatát is teljes fizikai mivoltában hozza Berlinbe, ami legalábbis egzoktikusnak mondható ebben a közegben. A nem orosz nyelvű sajtóban elérhető információk szerint a gyártó inkább csak tervezési feladatokat végez, a korábban épült villamosait (pl. 71-931 „Vityaz”) a Tveri Vagongyár építette. A típusszámokat nézegetve a most bemutatandó járművek (amelyről az InnoTrans adatbázisába gyakorlatilag semmilyen érdemi információt nem töltött fel a gyártó) 71-931-es modell reszelgetett változatai lehetnek - kíváncsian várjuk a bemutatót.
A másik érdekes dobás a fehérorosz Sky Way Technologies irányából jön. A feltörekvő cég egy magasvasúti rendszert kínál, melynél személy- vagy teherszállító kabinok futnak majd a repülővel „versenyképes” sebességgel az oszlopok közé feszített fémszerkezeteken. A Transrapid-rendszernél a fantáziarajzok alapján mindenképpen kevésbé betonigényes rendszer láttán erős déja vu érzés dúl az emberben, hogy ezt már látta a Gondolat Zsebkönyvek sorozat 1976-ban megjelent „Gyorsabban - de hogyan?” című kötetében. Ettől függetlenül a gyártó rögtön valamilyen mock-up modellt is hoz majd, rögtön kettőt: az Unibus U4-362 típusú, 6 fős kapacitású kapszulát (végsebessége 500 km/óra) és az Unikar U4-430-T3 típusú, 18 főt befogadó kabint (végsebesség: 150 km/óra). A bemutatkozó anyagban máris vannak diszkrét finomságok, úgyhogy nem maradunk furcsaságok nélkül akkor sem, ha már a 2016-os feltűnés után az Elon Musk-féle Hyperloop idén már nem állít ki Berlinben...
A másik érdekes dobás a fehérorosz Sky Way Technologies irányából jön. A feltörekvő cég egy magasvasúti rendszert kínál, melynél személy- vagy teherszállító kabinok futnak majd a repülővel „versenyképes” sebességgel az oszlopok közé feszített fémszerkezeteken. A Transrapid-rendszernél a fantáziarajzok alapján mindenképpen kevésbé betonigényes rendszer láttán erős déja vu érzés dúl az emberben, hogy ezt már látta a Gondolat Zsebkönyvek sorozat 1976-ban megjelent „Gyorsabban - de hogyan?” című kötetében. Ettől függetlenül a gyártó rögtön valamilyen mock-up modellt is hoz majd, rögtön kettőt: az Unibus U4-362 típusú, 6 fős kapacitású kapszulát (végsebessége 500 km/óra) és az Unikar U4-430-T3 típusú, 18 főt befogadó kabint (végsebesség: 150 km/óra). A bemutatkozó anyagban máris vannak diszkrét finomságok, úgyhogy nem maradunk furcsaságok nélkül akkor sem, ha már a 2016-os feltűnés után az Elon Musk-féle Hyperloop idén már nem állít ki Berlinben...
Nincs új a nap alatt, avagy álmodni már 40 éve is tudtunk: az 1976-os kiadású Gyorsabban - de hogyan? könyvecske elég sok olyan megoldást is bemutat, melyet napjainkban elővesz egy-egy vállalkozó kedvű új versenyző. A Hyperloop sem új ötlet...
Ami a teherkocsikat illeti: a Német Közlekedési és Innovációs Minisztérium égisze alatt ugyanis rögtön két tárcsafékes, terheléstől függő fékállítással rendelkező teherkocsit állítanak ki. Az egyik jármű egy 80 lábas, tárcsafékes konténerszállító kocsi lesz, míg a másik a klasszikus Zacns tartálykocsi tárcsafékkel ellátott változata. A német minisztérium mindezek mellé még egy új fejlesztésű, Laaeffrs 561 jelű emeletes autószállító kocsit is hoz, melynek mind az alsó, mind pedig a felső szintje állítható (utóbbi fokozatmentesen), így alkalmazkodva az éppen szállítani kívánt járművek méreteihez. A kocsi hosszát is a nagyobb befogadóképességre optimalizálták - hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt igyekszünk a helyszínen kideríteni.
A német minisztérium még egy kocsit állít ki a fentieken kívül, mégpedig a BraCoil BA488 jelű hattengelyes, acélipari termékek szállítására kialakított járművet. A 100 tonnás raksúlyú kocsin a megfelelő feltét használatával acéltekercsek szállíthatóak, ennek leemelésével pedig bugaszállító, vagy akár konténerszállító kocsit is kaphat a megrendelő.
A fentieken túl a teherkocsik felhozatala nagyjából a szokásos - tartálykocsikat, eltolható oldalfalú és konténerszállító kocsikat hoz a poprádi Tatravagónka, a Greenbrier Europe, a Loko Trans Slovakia és a lengyel Chemet S.A. Az egyetlen nem szokványos kiállítónak a moszkvai United Wagon Company tűnik, akik egy 80 láb hosszúságú, hattengelyes konténerszállító kocsit hoznak Berlinbe.
A német minisztérium még egy kocsit állít ki a fentieken kívül, mégpedig a BraCoil BA488 jelű hattengelyes, acélipari termékek szállítására kialakított járművet. A 100 tonnás raksúlyú kocsin a megfelelő feltét használatával acéltekercsek szállíthatóak, ennek leemelésével pedig bugaszállító, vagy akár konténerszállító kocsit is kaphat a megrendelő.
A fentieken túl a teherkocsik felhozatala nagyjából a szokásos - tartálykocsikat, eltolható oldalfalú és konténerszállító kocsikat hoz a poprádi Tatravagónka, a Greenbrier Europe, a Loko Trans Slovakia és a lengyel Chemet S.A. Az egyetlen nem szokványos kiállítónak a moszkvai United Wagon Company tűnik, akik egy 80 láb hosszúságú, hattengelyes konténerszállító kocsit hoznak Berlinbe.
A néhány kiállítással a 2016-ban útjára indított buszos szekció, a szabadtéri Bus Display idén is visszafogottnak tűnik - a jelek szerint a buszos szakkiállítások (többek között az egyidejűleg megrendezett hannoveri IAA) mellett az InnoTrans nem tud igazán labdába rúgni, általában csak lézengenek az érdeklődők a vásárváros kertjében kiállított járművek körül.
A viszonylag mérsékelt show egyik főszereplője a lengyel Solaris lesz, ők ugyanis itt mutatják be az új, elsőként Gdansk számára gyártott Trollino 12 trolibuszt. A céges anyagok szerint az új jármű könnyebb és csendesebb, a modern trendeknek megfelelően pedig kétéltű: 58 kWh kapacitású akkumulátorával a már lassan megszokottnak mondható módon a felsővezetéktől is elkalandozhat. A másik jármű kevésbé új, hiszen már 2017-ben volt az Év Városi Busza: a Solaris Urbino 12 természetesen elektromos (240 kWh akkumulátorkapacitással) kivitelben érkezik Berlinbe.
Az osztrák K-Bus GmbH egy Nissan eNV200 alvázra épített minibuszt mutat be, melynek elektromos hatótávolságát napelemekkel növelik. A jármű többféle kivitelben rendelhető 9 személyes, személyautós jogosítvánnyal vezethető változattól egészen a 27 személyes buszig. Érdekes kérdés, hogy mennyit számít egyáltalán a képek alapján nem túl nagy napelem - erre talán a helyszínen fény derül.
A francia Lohr Industrie SA bizonyos értelemben már ismerősként köszönthető, hiszen a néhány helyre (pl. Párizs) sikeresen eladott Cristal önvezető „minibusz” már két éve is jelent volt a kiállításon. Idén az akkumulátoros, nullaemissziós i-Cristal változat érkezik, mely 16 utast képes szállítani.
Érkezik még a VDL-től a svédországi Karlstad számára készülő Citea SLFA-181 típusú akkumulátoros, csuklós busz; az Alstom kissé meghökkentő külsejű Aptis elektromos busza (a jármű egyébként már régen tesztüzemben fut Berlinben, a Tegel repülőtér és a főpályaudvar közötti TXL viszonylaton); a Sileo S18 típusú akkumulátoros csuklósa; a holland EBUSCO 2.2 elektromos busz, valamint tüzelőanyag-cellás buszt hoz az Olasz Államvasút (FS). A dízelmotor a jelek szerint már itt sem menő, nem csak a Volkswagennél...
A viszonylag mérsékelt show egyik főszereplője a lengyel Solaris lesz, ők ugyanis itt mutatják be az új, elsőként Gdansk számára gyártott Trollino 12 trolibuszt. A céges anyagok szerint az új jármű könnyebb és csendesebb, a modern trendeknek megfelelően pedig kétéltű: 58 kWh kapacitású akkumulátorával a már lassan megszokottnak mondható módon a felsővezetéktől is elkalandozhat. A másik jármű kevésbé új, hiszen már 2017-ben volt az Év Városi Busza: a Solaris Urbino 12 természetesen elektromos (240 kWh akkumulátorkapacitással) kivitelben érkezik Berlinbe.
Az osztrák K-Bus GmbH egy Nissan eNV200 alvázra épített minibuszt mutat be, melynek elektromos hatótávolságát napelemekkel növelik. A jármű többféle kivitelben rendelhető 9 személyes, személyautós jogosítvánnyal vezethető változattól egészen a 27 személyes buszig. Érdekes kérdés, hogy mennyit számít egyáltalán a képek alapján nem túl nagy napelem - erre talán a helyszínen fény derül.
A francia Lohr Industrie SA bizonyos értelemben már ismerősként köszönthető, hiszen a néhány helyre (pl. Párizs) sikeresen eladott Cristal önvezető „minibusz” már két éve is jelent volt a kiállításon. Idén az akkumulátoros, nullaemissziós i-Cristal változat érkezik, mely 16 utast képes szállítani.
Érkezik még a VDL-től a svédországi Karlstad számára készülő Citea SLFA-181 típusú akkumulátoros, csuklós busz; az Alstom kissé meghökkentő külsejű Aptis elektromos busza (a jármű egyébként már régen tesztüzemben fut Berlinben, a Tegel repülőtér és a főpályaudvar közötti TXL viszonylaton); a Sileo S18 típusú akkumulátoros csuklósa; a holland EBUSCO 2.2 elektromos busz, valamint tüzelőanyag-cellás buszt hoz az Olasz Államvasút (FS). A dízelmotor a jelek szerint már itt sem menő, nem csak a Volkswagennél...
Magyarics Zoltán
