2012. 10. 26.

Kötelező belföldi helyjegy a nemzetközi járatokra – időszerű megoldás, kis csapdával

A decemberben esedékes menetrendváltás a feláras, minőségi járatok életében is komoly változást hoz majd. A minőségi nemzetközi járatokra (IC, EC, EN, Railjet) az eddigi, ülőhelyet nem garantáló IC-pótjegy helyett decembertől a IC pót- és helyjegyet kell váltani, ahogyan azt a belföldi IC-vonatokon már megszokhattuk. Ezzel egy régi problémát orovosol a MÁV-Start, ugyanakkor egyes vonatokon egy újabbat is létrehozhat. Mennyiben érdemes változtatni utazási szokásainkon nyugat felé indulva? Kattintsanak a részletekért!



Régi hiányosságot szeretne orvosolni a MÁV-Start a decemberi menetrendváltáskor a nemzetközi minőségi járatokon belföldi forgalomban is bevezetendő kötelező helyjeggyel. A probléma lényege, hogy míg a minőségi nemzetközi járatokra pótjegyet kell váltani, a felárat fizető utas garantált ülőhely hiányában eddig akár állhatott is a vonaton – ugyanis a pótjegy nem tartalmazott helyfoglalást. Joggal sérelmezhették ezt az utasok, sőt, a vonatkozó uniós utasjogi irányelvekkel sem egyezett a korlátozott számban kiadható (azaz kontingentált), de ülőhelyre mégsem jogosító felár.

A probléma megoldása nem volt egyszerű, ugyanis a nemzetközi vonatokra történő foglalásokat a német EPA (Elektronische Platzanweisung) helyközpont koordinálja, melyhez a hazai belföldi jegykiadó terminálok (MAEF) közvetlenül nem csatlakoznak. A kérdéses nemzetközi vonatokon belföldi viszonylatokra a pótjegyet eddig egy, az EPA-ból a hazai foglalásokat nyilvántartó MÁVRES számára lekért kontingensből adták ki. A gyakorlatban ezért a belföldi kontingens kimerülhetett úgy is, hogy még volt ülőhely a vonaton a lehetségesnél kisebb számú nemzetközi foglalás miatt (személyes élmények alapján kiváló rendszeres példa volt erre a Wiener Walzer EN). Előfordult persze ennek ellentéte is, azaz a belföldi pótjegyes utasok a jó kihasználtsággal belépő nemzetközi vonaton az előtérbe szorultak (Railjet-járatokon gyakran előforduló eset). A fővonalak közötti "esélyegyenlőtlenség" is a jelenlegi rendszer hozadéka volt. Míg például Debrecen vagy Pécs felé minden IC-járatra lehetett (és kellett is) ülőhelyet biztosítani, a békéscsabai vonal utasai a számos nemzetközi IC-vonaton csak a szerencséjükben bízhattak ülőhely tekintetében, ezekre ugyanis belföldi viszonylatban nem lehetett ülőhelyet foglalni.

Decembertől viszont a MÁVRES is közvetlenül az EPA-helyközpontból kéri le a belföldi viszonylatra foglalandó ülőjegyet, így megoldható a nemzetközi vonatokra is a belföldi viszonylatban történő ülőhelybiztosítás. Megoldották tehát a hazai helyfoglalási rendszer és az EPA közötti kommunikációt, tehát technikailag komoly előrelépésről beszélhetünk - de hol itt a buktató?

Erdélybe közlekedő IC-vonat – az egyszerűbb eset, itt a nemzetközi forgalomban kötelező helyjegy miatt nyugodtan be lehet vezetni a kötelező belföldi helyjegyet

Egészen egyszerűen ott, hogy a kérdéses járatok egy része nemzetközi forgalomban fakultatív helybiztosítással közlekedik, azaz a belépő nemzetközi utasok egy része nem rendelkezik helyfoglalással. Ők az EPA (és a MÁVRES) számára láthatatlanok, ami azzal is jár, hogy az általuk elfoglalt ülőhelyekre belföldi helyjegyet lehet kiadni.
A fő probléma a nemzetközi és belföldi foglalások elve közötti különbség: míg nemzetköziben a fakultatív jelleg miatt a vonat indulása előtt meghatározott idővel zárásra került a helyjegykiadás, és a lefoglalt helyeket a vonat indulásakor megjelölték – hagyományos vonatokon előre nyomtatott szelvényekkel, a Railjet-vonatokon pedig az ülések felett található digitális kijelzőkön. A helyjegy nélkül felszálló nemzetközi utas (és az eddig csak pótjeggyel rendelkező belföldi utas) így tudta, hogy mely ülőhelyekre nem érdemes ülni, mert a helyjeggyel rendelkező utastárs teljes joggal kérheti a hely átadására. Viszont decembertől ezekre a vonatokra a belföldi viszonylatú helyjegyeket akár a vonat indulása előtt néhány perccel is ki lehet adni - az időbeli korlátozottság hiányára a kötelező jelleg miatt van szükség. Tehát ül a gyanútlan belépő nemzetközi utas a Railjet fedélzetén, miközben Győrben épp az Ő ülőhelyére adják ki a belföldi utasnak a helyjegyet – decembertől ez napi valóság lesz.

A Románia felé/felől közlekedő járatokon természetesen jól fog működni az új rendszer, ugyanis a CFR helyjegy-mániája miatt arrafelé bármilyen, faluzós személyvonatnál komolyabb, sínen mozgó objektumra kötelező volt a helyjegy – azaz eddig is pontosan lehetett tudni, mely ülőhelyeken ül kilépő/belépő nemzetközi utas. Az igazán éles próba a győri vonal lesz, ugyanis itt a nemzetközi járatok fakultatív helybiztosítással közlekednek.
A MÁV-Start berkein belül az a nézet, hogy a külföldi utasok nem spórolnak a 3 euroba kerülő helyjegyen, személyes tapasztalatom viszont az, hogy ez erősen elnagyolt feltételezés, ugyanis a belépő utasok harmada-fele helyjegy nélkül utazik. Majd megtanulják, hogy mi az új módi? Egy reménysugár azért van: a MÁV-Start reményei szerint legalább a nemzetközi foglalások zárásának időpontjában nyilvántartott belföldi foglalásokat jelzik majd a vonatokon - ha ez a gyakorlatban tényleg működni fog, már az is valami.
A belföldi utasoknak sem lesz egyszerű a helyzet, eleinte biztosan nem - joguk van valamire, de ezt adott esetben nem lesz egyszerű érvényesíteni. Izgalmas lesz mondjuk egy gyanútlan koreai turistának elmagyarázni, hogy miért is kellene felállnia az ülőhelyéről egy alapvetően nem helyjegyköteles vonaton. A jegyvizsgálókra is vélhetően komoly terhet ró majd a belföldi helykötelesség fejtegetése a meglepett külföldiek számára.

Mire érdemes tehát decembertől figyelni? A nemzetközi jegyek közül a kedvezményes, kontingentált (azaz korlátozott számban elérhető) SparSchiene jegyek kötelezően tartalmazzák a helybiztosítást is, ezekkel a továbbiakban sem lesz ülőhelyproblémánk. A bármelyik vonatra érvényes nemzetközi jegyek (viszonylati menettérti jegy, kirándulójegy, CityStar, és a többi) mellé viszont érdemes lesz helyjegyet váltani - már csak azért is, mert a Railjet-vonatok 4 másodosztályú kocsija egyre inkább kevésnek bizonyul a erősödő Budapest és Bécs közötti forgalomban. A vasárnapi estéken Ausztria felé induló vonatokra pedig a fakultatív nemzetközi helybiztosítás tényét el is felejthetjük, ha nem akarjuk a belföldi szakaszt biztosan állva tölteni.

Összefoglalva: úgy tűnik, hogy az egyik oldalon (pl. 120-as vonal) teljes siker érdekében a másik oldalon (1-es vonal) kissé rizikós megoldást sikerült összedobni. (Bár a nyugat felől érkezőknek más téren amúgy is „coki” lesz, ez most ilyen korszak?) Ha optimisták akarunk lenni, legalább remélhetjük, hogy a mostani legalább egy lépés lesz a nemzetközileg elszigetelt MÁVRES végleges kiváltására. Az osztrák szövetségi vasút például belföldi járataira is az EPA-n keresztül ad ki helyjegyet, míg a MÁV-Start belföldi IC-járataira külföldön, vasúti pénztárban nem tudunk helyet foglalni, legfeljebb interneten keresztül. Ennél már csak a CFR tud cifrábbat, de hogy a MÁV-Start miért ragaszkodik görcsösen a kötelező helyjegyhez, az túlmegy ezen cikk keretein.

Railjet-ek a bécsi Westbahnhofon – decembertől változik a képlet? A nyugat felé induló továbbra is fakultatív helybiztosításos, ahogy kelet felé induló is – csak az utóbbin a helyjegy nélküli nemzetközi utast félúton felállíthatják majd valami helyjegynek látszó papírfecnivel hadonászva
(a szerző felvételei)

Felmerül a kérdés, hogy van-e (illetve volt-e) más megoldás. Elviekben igen, a gyakorlatban talán... Kézenfekvő lett volna, hogy csak ott vezetik be a kötelező belföldi helyjegyet, ahol nemzetközi forgalomban is kötelező a helyjegy – ez lényegében a CFR, azaz Románia felé közlekedő vonatokat jelenti. Sajnos ez részmegoldás az alapproblémára, mert marad bőven olyan vonat, ahol felár ellenében is csak a folyosón utazás marad. A nemzetközi forgalomban kötelező helyjegyváltás bevezetése teljesen idegen az osztrák, német és svájci vasutaktól, így a győri vonalon ez sem kivitelezhető. Elvileg lehetséges megoldás lenne a fakultatív belföldi helybiztosítás az EPA-központon keresztül, hasonlóan a nemzetközi helyfoglaláshoz. Ez viszont csak a pótjegy kivezetése mellett történhetne, ugyanis annak megtartása esetén továbbra is ellenkezne az utasjogi irányelvekkel. Ezen túl a fakultatív helybiztosítás idegen a hazai gyakorlattól - utoljára kissé összetákolt módon a 2004-ben újrafeltalált expresszvonatokon volt ilyen – így ismét csak részmegoldás. A legmerészebb lehetőség az általunk is már sokszor javasolt módon a felár kivezetése és a helyjegy fakultatívvá tétele lett volna, az osztrák, német, brit, svájci és más vasutakon alkalmazott módon. Sajnos a MÁV-Start álláspontja szerint a belföldi minőségi kapacitás korlátozottsága miatt nem vállalható egy ilyen nagymérvű „nyitás”, illetve a különféle okokból a kötelező helyjegy intézménye is erősen preferált...

Magyarics Zoltán

17 megjegyzés:

  1. Ennél egyszerűbb megoldás lett volna, ha az EPA-ban csak simán lezárják az eddig is meglévő belföldi kontingens megfelelőjét, s a vonaton meg kiírják végig foglaltra a helyeket a magyar szakaszon, vagy akár last-res. felirattal látnák el, s kész.
    bár ehhez nem is kéne EPA-MÁVRES összehagolás feltétlenül...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elviekben ez is járható út lett volna, de...

      Egyrészt ha nem fogy el a belföldi kontingens, akkor például a belépő utasok meddig ne merjenek leülni, arra várva, hogy jön egy magyar belföldi utas? Gyakran előfordul, hogy több a nemzetközi utas a Jetin, mint a belföldi, de a kontingenst nem fogják variálni az utóbbiak várható mennyiségének megfelelően.

      Másrészt most ezt adagold be egy (két, vagy három) olyan vasútnak, akik már elég régen túlléptek ezen a kötelező helyjegy dilin - ÖBB. DB AG, SBB. Nyilván elég ferdén fognak nézni, hogy minek akarod "homályra" lefoglaltatni a fél vonatot...

      AZ EPA-MÁVRES összehangolás nem is emiatt kellett, a Start nem szívbajos a helyjegyet nem váltó nemzetközi utasok jogait tekintve.

      Törlés
    2. Lehet, hogy a kötelező helybiztosítás fogalma ismeretlen ezen külföldi vasutak számára, de az expressreservierung kifejezés viszont nem. Elég rég óta ilyen megnevezéssel kerülnek kitáblázásra azok a helyek, amiket az adott vonatra történő helyfoglalás zárásakor még értékesítés céljából meghagynak a rendszerben, amit már nem tudnak viszonylattal megjelenítve kitáblázni. Így nem kell az egész vonat felét kivenni a rendszerből, ahogyan pl a belföldi kontingensnél volt, csak pl egy 15-20 helyet. Ezt az információt pedig nem titokban kell tartani, hanem igen is a belföldi utasok rendelkezésére kell bocsátani, hogy a vonat menetrend szerinti indulása előtt 1 órával lezár a helyfoglaló rendszer és már csak korlátozott számú helyet lehet megvásárolni. Amennyiben ezután mégis marad hely az adott vonaton, akkor le lehet ülni, viszont így vállalja, hogy a jegyvizsgáló egy magasabb áron fog neki pótjegyet számolni. Ezzel az előváltásra ösztönöznék az utasokat, de ugyanakkor még mindig megmaradna azoknak a helyváltási lehetőség, akik utolsó pillanatban találják ki az utazást. Ez tulajdonképpen egy működő rendszer csak át kell ültetni a belföldi gyakorlatba is. Aszerint pedig lehet változtatni az expressreservierung helyek számát, hogy mennyire korán indul a vonat a magyar szakaszhoz képest. pl münchenből induló vonatnál nem kell annyi hely, mint a zürichinél.

      A másik gondolat pedig, jövőévtől meg kell különböztetni a törvény szerint országos, regionális és elővárosi forgalmat. Rögtön lehet úgy szabályozni majd az új árakat, hogy el tudják törölni a helyfoglalási kötelezettséget.

      Törlés
    3. @Varga Ádám: az Expressreservierung valóban ismert, de a gyakorlatban teljesen mást ért alatta a vasút is és az utas is, mint amit a Jetin jelentene a Startos helyjegy-kényszer jelzésére. Míg nálunk az a közgondolkodás, hogy indulás előtt veszek jegyet, kivéve ha köztudottan zsúfolt a járat (pénteki-vasárnapi frekventált IC-k például), addig német nyelvterületen ez azt jelenti, hogy aki valóban biztos helyet akar, az foglal x nappal előre.

      A különbség szerintem azért lényeges, mert míg a klasszikus Expressreservierung céljaira egy vonaton valóban 15-20 helyet foglalnak le, ami egy elenyésző része az ülőhelyeknek, addig a MÁV-Start a Győrben felszálló nem kevés utasnak fogja osztani a helyjegyet, adott esetben fél kocsira valót az indulás előtti utolsó fél órában. Egészen más arányok - ezért nem kevertem ide ezt a kérdést, mert ez egy teljesen más ügy.

      Helyfoglalási kötelezettség eltörlése: sajnos a hazai vasúti apparátusban nagyon (=túl) mélyen gyökerezik a helyjegy intézménye, a foglalások száma a teljesítmény egyik mérőszáma is szokott lenni. Innentől kezdve gyökeres fordulat kellene a kivezetéséhez - amíg ilyen össze-vissza az ülőhelykapacitás minősége és mennyisége, addig talán jobb nem is beleugrani ebbe. Mondom ezt úgy, hogy személyesen holnap reggeltől kidobnám a kötelező helyjegy + pótjegy dilit, kivéve a valóban többletszolgáltatást nyújtó járatoknál - amelyek jelenleg a MÁV-Start hálózatán nem léteznek.

      Törlés
    4. az expressreservierung bevezetése esetén az utolsó fél órában Győrben nem lehet majd nagyon sokszor helyjegyet ezekre a vonatokra, mert elfogy. Ezzel rövid idő alatt (pár hónap) rávezeted az embereket, hogy ne ebben az időszakban vegyék meg a helyjegyet, hanem előre, ha meg már nincs és menni akar, felszáll a vonatra és ha van hely leül, ha nincs nem ül le, de fizet egy pótjegyet a jv-nek.

      Törlés
    5. Ebben a formában elvileg valóban bevezethető lett volna. Más kérdés, hogy ehhez mit szól a közszolgáltatás megrendelője, aki joggal mondhatja azt, hogy ha a Jeti közszolgáltatás, akkor a belföldi utas élvezzen előnyt. Nincs információm arról, hogy ez a megoldás felmerült volna, de érintőlegesen ismerve a Start és a KTI általános álláspontját a feláras-helyjegyes dolgokhoz, ez igen komoly meccs lett volna.

      (Csendben megjegyzem: már csak azért sem merülne ez fel, mert a Start-on belül sok embernek komoly érdeke fűződik a kötelező helyjegyhez, különféle okokból. Innentől érthető a kérdéshez való viszonyuk...)

      Törlés
  2. Csak azt nem tudom, hogy a MÁV miért akarja "sziv@tni" a külföldi embereket akik nem ismerik a MÁV újabb agymenését........

    Állítom, hogy más országban még hasonlót sem találnak ki, mert a belföldi vonat csak belföldi és a Nemzetközi csak nemzetközi.....
    Eddig sem értem, hogy az RJ miért áll meg Tatabányán és Hegyeshalomban, mert nem hiszem hogy sok a le és felszálló nemzetközi utas!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem akarják direkt szívatni a népet (remélhetőleg), csak összeakadt a két filozófia, a kötelező helyjegy és a fakultatív helyjegy. A Start erőlteti a felárat, amihez adnia kell valamit - és mivel erőlteti a kötelező helyjegyet is, könnyen összenő, ami összetartozik. Eddig ezt nem tudták megoldani a nemzetközi vonatokra az EPA-MÁVRES "nem kommunikáció" miatt, most viszont fejest ugranak egy kissé lyukas kádba. Majd eldől, lesz-e bukta, vagy nem.

      Ezt nem lehet szebben megfogalmazni, a saját nyomorunk miatt kell ilyen furcsákat húzni. Ki lehetne belföldiben is vezetni a kötelező helyjegyet, ez már ásná is a pótjegy sírját, amit szintén ki lehetne vezetni - és akkor itt kell a kezet kihúzni abból a bizonyos edényből. Mert ez már olyan szintű gondolati fordulat, aminek sem a technikai (minőségi ülőhelykapacitás) sem a "szellemi" és politikai háttere nincs a fasorban sem.

      Törlés
    2. Az számomra biztosnak látszik, hogy szinte azonnal érezni fogom a fakultatív rendszer előnyét, mert Dec 15.én ki szeretnék menni Bécsbe......

      Eddig is csak lehetett venni a helyjegyet ahogy ezt most a héten megéltem, de a menetrend váltás után ha nem veszek akkor lehet, hogy állok a határig.

      Törlés
    3. Igen, eddig a belföldi utasok voltak hátrányban, most a nemzetköziek. Egyszerűen az történik, hogy drágulnak a bécsi utak, pl. kirándulójegyre 2 plusz helyjegy 25% áremelkedést jelent. A másik az, hogy a bécsi vonatok kihasználtságát ismerve gyakorlatilag bevezették a kötelező helyjegyet nemzetköziben is, csak nem nevezzük nevén a gyereket.

      Törlés
  3. Esetleg még választható a német rendszer: A regionális vonatokra (kb mint a magyar gyorsvonatok) nincs helyjegy és számos kedvezmény van. A minőségibb vonatok (IC, ICE) mind ingyenes helyfoglalásosak, de a menetjegy drágább rá.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A német rendszerben az IC/EC köztes árkategóriát jelent tudtommal, kb. az a standard. Ehhez képest olcsóbb a RE-RB és társai, drágább az ICE.

      A német rendszer átvételével két baj van:
      1) nálunk nincs külön RE és gyorsvonat szint, néha még RB és gyors sem (pl. záhonyi gyorsok Ceglédtől gyk. személyek, pécsiek dettó). Mivel háromszintű rendszerre nincs kapacitás, utasigény, akármi, ezért nálunk többnyire kétszintűbe erőltetik bele az igényeket - lassul az IC és csak személy marad a vonalon (40, 100, 120, 140 vonalak) a távolsági szakaszon. Kivétel az 1-es és 80-as, ahol még kompromisszumokkal tartják a 3 szintet.

      2) olyan vonat, amiért tényleg lehetne felárat szedni, nálunk nincs, vagy (na jó...) alig van. A 2G IC-kocsik szintjét egy osztrák elővárosi vonat is hozza szinte.

      A végső érv az, hogy a MÁV-Start jelenlegi álláspontja a jelek szerint az, hogy a felár a tényleges többletszolgáltatásról szól, és nem feltétlenül az egész vonat szintjén, hanem akár kocsira lebontva. Lásd még szegedi hibrid, illetve a párhuzamos folyó egri IC-személy-gyors műsor. Ebben a környezetben nem időszerű a német rendszer emlegetni.

      Törlés
    2. Nem csak más árkategória, hanem más "Produktklasse" is egyben. Továbbá más a megrendelő is, tehát más típusú jegykonstrukciók érvényesek rá. Míg a Fernverkehr (= ICE, IC) esetében a teljes árú jegy mellett üzletpolitikai kedvezmények vannak; addig "rendes" jegyet alig vesznek a C kategória vonataira (= RE, RB, S), mert azokra érvényesek a közlekedési szövetségek jegyei. Ez utóbbiakat pedig a megrendelő/megrendelők határozza/határozzák meg. Gyakorlatilag RE-n és attól lefelé csak akkor utazik az ember "rendes" jeggyel (értsd: teljesárú), ha ráhord valami Fernverkehrre a cucc.

      És akkor vannak még külön a tartományi jegyek (általában megrendelői szervezet bocsátja ki) és a Quer-durchs-Land és a Schönes-Wochenende-Ticket, amik tartományi vagy országos szintűek és sok másra is jók a vonatok mellett. Vonaton viszont csak a C kategóriára...

      Tehát a magyar és a német rendszer alapjában véve sem vethető össze ilyen szempontból.

      Ráadásul a helyjegyeknek fix ára van és ha öt vonatra veszel egyszerre a DB Reisezentrumban, akkor is 4 €...

      Törlés
  4. Ameddig nem lehet megoldani, hogy a RJ-en valós időben, online kapcsolat segítségével jelenjenek meg a helyfoglalások, addig a következő tudna enyhíteni a problémán: Kifelé a belföldi jegykiadást ugyanakkor kell lezárni, amikor a nemzetközit, befelé meg akkor, amikor Bécsbe érkezik a vonat, hogy tudjanak frissíteni a kijelzőkön. Így akinek helyjegye van akármilyen viszonylatban, az ki is lesz jelezve. Ez persze azzal jár, hogy nem lehet az utolsó utáni pillanatban jegyet venni a RJ-re, de szerintem ez nem is baj, mert jelenleg akkora a tumultus, hogy a sebes-gyorssal kényelmesebben lehet utazni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elviekben ez is megoldás, a gyakorlatban nyakatekert és nem reális.

      A belföldi foglalások bármilyen, indulás előtt adott idővel történő zárásával gyakorlatilag agyonvágjuk a kötelező helyjegy (más szemszögből nézve a garantált ülőhely) intézményét, ami az egész mizéria célja volt. Az "utolsó utáni" pillanat ráadásul messze is van tényleges helyzettől, nemzetköziben gyakorlatilag az indulást megelőző napon zárás van.

      A dolog másik része pedig az, hogy a T. megrendelő, tehát az NFM (illetve az őt képviselő RKI) ugyan mit szól az egészhez - ugyanis a Jeti kőkeményen közszolgáltatásként van eladva, és tkp. az is. Az most mellékes, hogy egy külföldi vasút szerelvénye van erre a célra befogva illetve kibérelve, a nemzetközi utas érdeke tűnik a legutolsó szempontnak.

      Már csak hab a tortán: a technológiai megoldás kérdése. Már a bécsi frissítés sem sima ügy, de ha Railjet-en még működne is, akkor is van még egy Wiener Walzer meg egy Kálmán Imre, ahol papír alapú helyfoglalás-kijelzés megy. Innentől kezdve sakk-matt.

      Törlés
    2. ezzel az a baj, hogy ha többször történik útközben frissítés, a nemzetközi helyjegy nélküli utast sem szívathatod azzal, hogy ő óránként nézzen a feje fölé, hogy nincs-e új helyfoglalás az ő helyére. Az, hogy kötelező helybiztosítás van, nem azt jelenti, hogy indulás előtt mindenkinek lesz helye, valakinek lesz valakinek már nem. Ez eddig is így volt, egy vonat meg tud telni....

      Törlés
    3. @Varga Ádám: így igaz, a menet közbeni frissítés is problémás. Ha mondjuk a Westbahnhofon felszálló váltószemélyzet hoz egy friss adatbázist pendrive-on, a messzebbről jött utas máris bajban lehet. A fő gond azonban továbbra is az, hogy a nemzetközi, fakultatív foglalással ellentétben a MÁV-Start nem zár(hat)ja a foglalásokat egészen a vonat indulásáig - innentől elviekben nincs mit lekövetni, mert lehetetlen az utolsó pillanatig frissíteni. Itt érzem félmegoldásnak a dolgot.

      Ami az álló utasokat illeti, ha nagyon akarnánk, az új rendszerben is verhetnénk az asztalt, hogy igazságtalan. Mert milyen dolog az, hogy a belföldi utast nem engedik fel, ha elfogyott a helyjegy, míg a nemzetközi utas szabadon felszállhat, ha vállalja, hogy nincs ülőhelye? Kicsit fonák, de valós kritika.

      Az igazi probléma azonban az, hogy nő a járatok népszerűsége (ez még nem baj) és a Jetik elfuserált koncepciója illetve az NKH rövidlátása (mi az hogy középen dolgozik a gép?) miatt fix a 4 másodosztályú kocsi Bécstől keletre (ez már baj). Hogy ezen hogyan fognak segíteni, az talány - az idei adventi időszak viszont a fenti újítás miatt kicsit keménynek ígérkezik.

      Törlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.