Néhány hét múlva ismét megnyitja kapuit a kötött pályás univerzum legnagyobb szakmai seregszemléje, a páros években megrendezett berlini InnoTrans szakkiállítás. Csapatunk idén is a helyszínről tudósít majd, mai bejegyzésünkben pedig a várható újdonságokat és eseményeket vesszük számba. Összesen 3060 egyedi kiállítót várnak a jubileumi és rekordgyanús rendezvényre, így bőven van miből meríteni mostani előzetesünkhöz. Érdekes járművekben és technológiákban idén sem lesz hiány, de a hajtás után azt is számba vesszük, milyen trendek futnak ki a korábbi évekhez képest.
A személyszállítási járműipari trendek egyik evidenciája, hogy Európában egyre kevesebb üzemeltető rendel hagyományos, mozdonyvontatású személykocsit. Az ilyen jellegű igényeket sokan régebbi vagonok felújításával oldják meg időlegesen, az új gyártású személykocsik piaca pedig jobbára a zárt ingavonatokra (pl. a Siemens Viaggio járműcsalád, azaz az osztrák Railjet vagy cseh rokona, a ComfortJet) és egyedi, jellemzően hálókocsis szerelvényekre (pl. a brit-skót Caledonian Sleeper) korlátozódik. Az InnoTranson mindez már régen lecsapódik, anno a MÁV-Gépészet égisze alatt készülő IC+ személykocsi megjelenése (2014-ben a prototípus, 2018-ban az első széria volt kint) is némileg kilógott a sorból. Emellett az elmúlt 10 évben inkább csak ruttkai vagongyár (ŽOS Vrútky) és a lengyel HCP (nálunk a xx-37-es középszámú fülkés kocsikról ismert) hozott új vagy felújított személykocsit, leszámítva néhány „egynyári slágert”, mint például a RegioJet Aradon (Astra) gyártott kocsijai. Idén az előzetes információk alapján vége a dalnak: a HCP is jármű nélkül érkezik, így a mostani az első olyan InnoTrans lehet, ahol nincs kiállítva hagyományos személykocsi, csak motorvonatok. Titkon vártuk a 2024-ben olasz piacra szánt és komolynak tűnő éjszakai személykocsis koncepciót villantó, indiai tulajdonban (Titagarh Wagon) lévő Titagarh Firema érkezését, akár járművel is, de semmi – sőt, a helyi piacon teherkocsigyártásban meghatározónak számító indiai anyacég sem állít ki. Érdekes színfoltként viszont mintha lenne mozgás az európai hálókocsis piacon start-up formában, talán a European Sleeper megkapaszkodásán felbuzdulva: új hálókocsis koncepcióval érkezik az ALISA, a Nox Mobility, és a Luna Rail. Utóbbi kettő valamiféle életnagyságú fizikai formában is, hiszen szabadtéri vágányon foglaltak helyet.
Ami a manapság népszerűbb motorkocsikat illeti, a Siemens várhatóan Mireot, míg a Hitachi Rail valamilyen olasz piacra készült járművet hoz. A Stadlerről már pontosabban tudjuk, mivel érkezik. A még mindig slágerterméknek számító FLIRT motorkocsi ezúttal egy meglehetősen speciális kialakításban érkezik, a Nordic Express számára norvég távolsági forgalomra készült vonat hibrid nappali-éjszakai kialakítású, és a kor követelményeinek megfelelően felsővezetékes mellett dízeles üzemben is közlekedhet. Máshogy hibrid az ÖBB számára készülő FLIRT – a felsővezeték mellett ez a jármű akkumulátoros üzemet tud még. A Stadler-ÖBB kombináció egy másik járműben is visszaköszön majd a Messe Berlin vágányain: érkezik az emeletes KISS-platform távolsági, Railjet-márkanevű változata, hatrészes, 486 üléses kivitelben. Mindezeket egy Stadler-tipikus „tailor made” jármű egészíti ki: az olasz méteres nyomtávú hálózatok (Szardínia, Calabria, illetve az Etna-körüli kisvasút) számára megalkotott hidrogénüzemű motorkocsi érkezik majd.
Ami a manapság népszerűbb motorkocsikat illeti, a Siemens várhatóan Mireot, míg a Hitachi Rail valamilyen olasz piacra készült járművet hoz. A Stadlerről már pontosabban tudjuk, mivel érkezik. A még mindig slágerterméknek számító FLIRT motorkocsi ezúttal egy meglehetősen speciális kialakításban érkezik, a Nordic Express számára norvég távolsági forgalomra készült vonat hibrid nappali-éjszakai kialakítású, és a kor követelményeinek megfelelően felsővezetékes mellett dízeles üzemben is közlekedhet. Máshogy hibrid az ÖBB számára készülő FLIRT – a felsővezeték mellett ez a jármű akkumulátoros üzemet tud még. A Stadler-ÖBB kombináció egy másik járműben is visszaköszön majd a Messe Berlin vágányain: érkezik az emeletes KISS-platform távolsági, Railjet-márkanevű változata, hatrészes, 486 üléses kivitelben. Mindezeket egy Stadler-tipikus „tailor made” jármű egészíti ki: az olasz méteres nyomtávú hálózatok (Szardínia, Calabria, illetve az Etna-körüli kisvasút) számára megalkotott hidrogénüzemű motorkocsi érkezik majd.
Ami a mozdonyokokat illeti, szelektív a kínálat, hiszen az InnoTrans főleg az európai piacról szól azért – a hagyományos dízelmozdony már régóta ritkaságnak számít, idén pedig a jelek szerint még a tolatómozdonyokat beleszámítva is egy kezünkön meg tudjuk majd a klasszikus dízelgépeket; a tolatósok piaca önmagában is szűkülni látszik, a 2024-es tűzijáték (három Modula is volt a placcon) után az utolsó mohikánnak számító Vossloh is csak egy gépnek foglalt helyet a kültéri vágányokon, mellé érkezik a többnyire szintén jelen lévő cseh CZ Loko egy mozdonnyal. A jelek szerint mozdonyt hoz még a Siemens (különféle Vectronok mindig vannak), az Alstom (a Bombardier-Alstom fúzió után az európai piacra a TRAXX megy) és jó eséllyel a Talgo. Kissé formabontó megoldásként akkus-felsővezetékes hibrid mozdonyt hoz a Stadler: a svájci SBB megrendelésére készülő négytengelyes EURO DuFour érkezik Berlinbe. Eltűntek viszont a kisebb, vagy legalábbis Európában nem érdekelt gyártók és a (főleg kelet-európai) felújító műhelyek. Jellemző, hogy az egykor még mozdonyt is kiállító román Softronic is csendben eltűnt, ezúttal már a csarnokokból is. A lejtmenet logikus vége volt ez: 2014-ben mozdony, utána stand, még 2024-ben is egész nagy méretben, mára viszont semmi.
Szintén kihalóban a Bus Display, mely a 2010-es évek találmánya az InnoTranson és már korábban lamentáltunk azon, hogy a nagy buszos szakkiállítások mellett van-e létjogosultsága. Nos, a piac a jelek szerint választ ad a kérdésre, idén a komoly buszgyártók már bottal sem piszkálják a berlini vásárváros belső udvarán lévő oválpálya környékét – sőt, ezzel együtt eltűnt a már átmatricázott kínai buszként 2024-ben erős jelenléttel bíró Ikarus is. Ha pedig már városi közlekedés: a kisszériás és egzotikusabb gyártók villamosai (pl. Transtec Oy, Astra, Koncar) is eltűnedeztek a berlini placcról, de azért lesz még villamos Berlinben. A szokásos kiállítók közül a Stadler egy Rostock számára készült TINA-villamost és a stuttgarti hálózatra készült speciális, minden tengelyén hajtott kivitelű villamost hoz majd. Jön a szokásos kiállítók közül a török Bozankaya is (méghozzá akkus villamossal), illetve lesz egy nagy visszatérő, a Németországon kívül jószerével ismeretlen HeiterBlick megint hoz járművet (szinte biztosan az új würzburgit), több év kihagyás után. A nagyok közül a Škoda is szinte biztosan hoz ForCity villamost (prágai 52T vagy kasseli 50T várható).
Speciális szegmens, de az elmúlt évek kisebb-nagyobb felindulásai után idénre elfogyni látszik a Hyperloop: míg például 2022-ben több kiállítót megmozgató szatellit-szimpózium is volt e tárgykörben az InnoTranson, és később mock-up járművet is láthattunk, idén mindössze egy kiállító, a holland székhelyű Hyperloop Development Program házal a technológiával.
Szintén kihalóban a Bus Display, mely a 2010-es évek találmánya az InnoTranson és már korábban lamentáltunk azon, hogy a nagy buszos szakkiállítások mellett van-e létjogosultsága. Nos, a piac a jelek szerint választ ad a kérdésre, idén a komoly buszgyártók már bottal sem piszkálják a berlini vásárváros belső udvarán lévő oválpálya környékét – sőt, ezzel együtt eltűnt a már átmatricázott kínai buszként 2024-ben erős jelenléttel bíró Ikarus is. Ha pedig már városi közlekedés: a kisszériás és egzotikusabb gyártók villamosai (pl. Transtec Oy, Astra, Koncar) is eltűnedeztek a berlini placcról, de azért lesz még villamos Berlinben. A szokásos kiállítók közül a Stadler egy Rostock számára készült TINA-villamost és a stuttgarti hálózatra készült speciális, minden tengelyén hajtott kivitelű villamost hoz majd. Jön a szokásos kiállítók közül a török Bozankaya is (méghozzá akkus villamossal), illetve lesz egy nagy visszatérő, a Németországon kívül jószerével ismeretlen HeiterBlick megint hoz járművet (szinte biztosan az új würzburgit), több év kihagyás után. A nagyok közül a Škoda is szinte biztosan hoz ForCity villamost (prágai 52T vagy kasseli 50T várható).
Speciális szegmens, de az elmúlt évek kisebb-nagyobb felindulásai után idénre elfogyni látszik a Hyperloop: míg például 2022-ben több kiállítót megmozgató szatellit-szimpózium is volt e tárgykörben az InnoTranson, és később mock-up járművet is láthattunk, idén mindössze egy kiállító, a holland székhelyű Hyperloop Development Program házal a technológiával.
Vannak persze más állandó dolgok is, így például a korábbi évekhez képest nem csökkent a különféle pályás szakszolgálati járművek száma, ahogy a szokásos kiállítók névsora sem: járműveket hoz a Robel, az osztrák Linsinger és Plasser&Theurer páros, az olasz SVI, a Windhoff és a Zweiweg, a bolgár Express Service, vagy a Mercedes-alapokra építő Zagro is. Világpremiert ebben a szegmensben senki sem ígér, ahogy a szintén stabilnak tűnő teherkocsis szegmensben sem. A korábban debütált osztrák TransANT moduláris vagonjai és a szokásos tartálykocsi-felhozatal (pl. török Gökrail, a lengyel Chemet és a cseh NYMWAG várható) mellé domináns teherkocsis kiállítónak már-már szokásos módon a szlovák Tatravagónka Poprad hoz vagy hétféle vagont. A korábbi évek alapján ezek között biztosan lesz hosszú konténerszállító, zsebes-kombi, pőre, gabonás, nyitott (Eas jellegű) és talán önürítős kocsi – a vásárváros vágányainak választéka alapján kevésbé kurrens például a zárt, eltolható oldalfalú típus. A Tatravagónka mellett az amerikai tulajdonú, ám ideát Lengyelországban gyártó Greenbrier Europe hoz még öt teherkocsit a vágányfoglalások alapján – az előző éveket figyelembe véve pőre- és tartálykocsi biztosan várható tőlük.
Stadler TINA villamos idén is lesz, bár tulajdonképpen 2022-ben volt újdonság, amikor fenti felvételünk készült
Külön kasztot képviselnek a járműbelsőket szállító cégek, akiktől a nagyobb gyártók és felújítók, vagy éppen komolyabb műhelyháttérrel rendelkező üzemeltetők a nyomógomboktól az üléseken át a különféle fedélzeti segédberendezésekig bármit beszerezhetnek. A járműbelsős szekciót az InnoTrans is külön kiemeli, az 1-3-5 csarnokok földszintjén idén is komoly felhozatal várható 300 kiállítóval, néhány premierrel fűszerezve. A trend: kényelmesebb, de ugyanakkor gazdaságosabb és környezetbarátabb megoldások. Az olasz Clerprem például csak a falhoz rögzített, így az ülések alatti részt takarításhoz teljesen szabadon hagyó megoldást mutat be, míg a svájci Bucher-csoport Panarooma fantázianéven új, mesterséges intelligenciával felturbózott étkezőkocsi-koncepciót hoz Berlinbe. Utóbbival egyébként üde színfoltot jelentenek, hiszen napjainkra eléggé leült a fedélzeti gasztronómia, mint termékkategória az InnoTranson, nyilván nem függetlenül az általános piaci trendektől. Ebben a műfajban csak 18 kiállítót tart nyilván a katalógus, és ezek is leginkább fedélzeti automatákkal (pl. Rex Royal) vagy mobilbüfé-megoldásokkal házalnak; a klasszikus étkezőkocsi Európában egyértelműen a nosztalgiavonatozás kelléke – a közszolgáltatásban nem rendelnek ilyesmit, a piaci alapú távolsági forgalomban pedig nem költséghatékony helyet áldozni a fedélzeti étteremre. (Zárójelben: érdemes az utolsó mohikánokat, így például a MÁV vagy a PKP Intercity, azaz a lengyel államvasút klasszikus étkezőkocsis szolgáltatását addig élvezni, amíg és ahol van.) Mindettől függetlenül idén is megrendezik az InnoTrans égisze alatt a Hospitality Forum néven futó utasellátós szatellit-rendezvényt.
Magyar kiállítókban ezúttal sincs hiány, bár ezúttal is a szokásos nevekkel találkozhatunk, akik főleg részegységek gyártásával foglalkoznak. A 18-as csarnokban már fix pont a Ganz Motor Kft., mely leginkább forgóvázak gyártására szakosodott, illetve a közeli, 23-as (pályás) csarnokban a permetezővonatáról ismert G&G Növényvédelmi Kft. üt majd tanyát, szintén a szokásoknak megfelelően. Sajnos a gyomirtóvonat teljes életnagyságban csak egyszeri mutatvány volt részükről anno 2018-ban. Részegység-beszállítós vonalon jön még a Metál '99 Kft., a Szakálfém, a König, a lengéscsillapítóiról ismert Kárászy és a fantáziadús nevű Járműszerelvényt Gyártó Zrt. is. Járműjavítós vonalon a szintén szokásos bútordarabnak számító Grampet Debreceni Járműjavító lesz kint – ők amúgy talán a román tulajdonos miatt, de mindenesetre 2024 után idén is román járműjavítókkal közös standon állítanak ki. Ott lesz még saját standdal a Prolan és a MÁV jegyautomatáit szállító Infopix is – mindketten visszatérő kiállítók.
Érdekesen alakul a HEPA exportfejlesztési ügynökség égisze alatt futó magyar stand kiállítói listája. A 2024-es egyszeri mutatvány után idén nem lesz ott az állami vasúti tenderek G-napon inneni bajnoka, a V-Híd – ez április 12. után valahol érthető is. Jön viszont a szintén izgalmas pedigréjű Magyar Vagon, ami az előzmények ismeretében minimum pikáns: a júliusi miniszteri vizit ígéretei (ti. ismét érdemben részt vesznek a hazai járművek fővizsgáiban) után csak remélni tudjuk, hogy nem ütnek nyélbe még egy nagyszerű orosz-magyar közös bizniszt pár ezer fapados személykocsira egy fejlődő országos – exporthiteles – magántőkealapos konstrukcióban, amibe aztán jól bele lehet bukni... Jön viszont a talán semlegesebb (semmilyenebb?) Hungrail érdekképviseleti szervezet, valamint néhány kisebb részegység-beszállító és műszaki megoldásokat kínáló hazai cég. Utóbbiak közül kiemelkedik és leginkább „trendinek” tűnik a szentendrei ABZ Innovation – a 2021-es alapítású kisvállalat permetező és tisztító mezőgazdasági-ipari drónok gyártásával foglalkozik.
Érdekesen alakul a HEPA exportfejlesztési ügynökség égisze alatt futó magyar stand kiállítói listája. A 2024-es egyszeri mutatvány után idén nem lesz ott az állami vasúti tenderek G-napon inneni bajnoka, a V-Híd – ez április 12. után valahol érthető is. Jön viszont a szintén izgalmas pedigréjű Magyar Vagon, ami az előzmények ismeretében minimum pikáns: a júliusi miniszteri vizit ígéretei (ti. ismét érdemben részt vesznek a hazai járművek fővizsgáiban) után csak remélni tudjuk, hogy nem ütnek nyélbe még egy nagyszerű orosz-magyar közös bizniszt pár ezer fapados személykocsira egy fejlődő országos – exporthiteles – magántőkealapos konstrukcióban, amibe aztán jól bele lehet bukni... Jön viszont a talán semlegesebb (semmilyenebb?) Hungrail érdekképviseleti szervezet, valamint néhány kisebb részegység-beszállító és műszaki megoldásokat kínáló hazai cég. Utóbbiak közül kiemelkedik és leginkább „trendinek” tűnik a szentendrei ABZ Innovation – a 2021-es alapítású kisvállalat permetező és tisztító mezőgazdasági-ipari drónok gyártásával foglalkozik.
Apropó, drónok: ha már anno a szépemlékű InnoRail 2019-es kiadása kapcsán a „digitálisabb és zöldebb vasút” volt a poén tárgya, az InnoTrans is felzárkózott, hiszen 2024 után idén is erős a digitális felhozatal, most már mesterséges intelligenciás felhanggal. Emellett a villamosítás és az új technológiák, mint például a drónok használata a pályás feladatok támogatásában hangsúlyosak idén is. Mesterséges intelligenciára alapozott intelligens utastájékoztatási rendszert mutat be a spanyol ICON Multimedia, míg a német Axis Communications MI-támogatott fedélzeti biztonsági kamerás rendszert kínál, mely a kép- és hangfelvételek együttes feldolgozására is képes. A spanyol CAF autonóm, vezető nélküli üzemhez fejleszt MI-támogatott decentralizált önvezető rendszert ALIVE néven, melyet szintén idén mutat meg először a szakmai közönségnek. A különféle diagnosztikai rendszerek vagy akár a vezeték nélküli érzékelőkkel szerelt mobil fékpróba-egység is jellemzően már valamilyen MI-kiegészítéssel készülnek a szoftveres oldalon, elsősorban döntéstámogatási funkcióval vagy nagyméretű adatsorokban mintázatok detektálása céljából. Jellemző megoldás ilyen szempontból a cseh FoxCom megoldása, mely a járművek elejére rögzített kamera képét elemzi MI segítségével és a pályamenti objektumok felismerését és elemzését végzi el, melyet aztán a pályás beavatkozások tervezésére használnak, beleértve a prediktív karbantartás megvalósítását. Ha pedig már technológia, az Elan Rail műszakilag bonyolultnak tűnő, különféle pályamenti szenzorokból és vizuális illetve akusztikus riasztókból álló vadütközés-megelőző rendszerét kínálja majd. Ezzel szemben az utastájékoztatás MI segítségével történő automatizálást tűzte ki célul az ICON Multimedia, akik DENEVA AI fantázianevű rendszerüket demózzák majd.
A digitalizáció mellett aktuális trend a vasútvillamosítás és alternatív hajtásrendszerek kérdése is. Ami az utóbbit illeti: az előzetesekben kevesebb szó esik a hidrogén vasúti felhasználásáról, mint mondjuk kettő vagy négy évvel ezelőtt (hidrogénes motorkocsik mellett volt tolatómozdony és villamos is), de néhány hidrogénes jármű várható. Ahogy fentebb is említettük, a Stadler hoz olasz piacra készült motorkocsit és a Siemens részéről is beeshet egy Mireo H. Erősebbnek tűnik viszont a vasútvillamosítási szekció, beleértve a klasszikus vezetékes áramellátás mellett az akkumulátortechnológiát is – 1200 kiállító várható a témában, köztük 60 idén elsőként vesz részt az InnoTranson. Ahogy a hivatalos sajtóanyagok is finoman utalnak rá, a nagyívű víziók és új koncepciók helyett a fókusz a gyakorlatba költséghatékonya és gyorsan átültethető, moduláris és könnyen karbantartható technológiákon lesz. Habár a hidrogén nem terjed igazán, az akkumulátoros mellékvonali vagy hibrid, felsővezetékes-akkumulátoros járművek szép lassan utat törne, így ilyesmivel biztosan találkozhatunk majd a kültéri kiállítóhelyeken.
A digitalizáció mellett aktuális trend a vasútvillamosítás és alternatív hajtásrendszerek kérdése is. Ami az utóbbit illeti: az előzetesekben kevesebb szó esik a hidrogén vasúti felhasználásáról, mint mondjuk kettő vagy négy évvel ezelőtt (hidrogénes motorkocsik mellett volt tolatómozdony és villamos is), de néhány hidrogénes jármű várható. Ahogy fentebb is említettük, a Stadler hoz olasz piacra készült motorkocsit és a Siemens részéről is beeshet egy Mireo H. Erősebbnek tűnik viszont a vasútvillamosítási szekció, beleértve a klasszikus vezetékes áramellátás mellett az akkumulátortechnológiát is – 1200 kiállító várható a témában, köztük 60 idén elsőként vesz részt az InnoTranson. Ahogy a hivatalos sajtóanyagok is finoman utalnak rá, a nagyívű víziók és új koncepciók helyett a fókusz a gyakorlatba költséghatékonya és gyorsan átültethető, moduláris és könnyen karbantartható technológiákon lesz. Habár a hidrogén nem terjed igazán, az akkumulátoros mellékvonali vagy hibrid, felsővezetékes-akkumulátoros járművek szép lassan utat törne, így ilyesmivel biztosan találkozhatunk majd a kültéri kiállítóhelyeken.
A látványosabb kiállítók – járművek vagy újszerű technológiák gazdái, vagy legalább ismert államvasutak – mellett a több ezernyi (az összesen 3060 kiállítóból nagyjából 2500 ilyen jellegű), jellemzően csak saját szűkebb területén ismert és jegyzett kisebb-nagyobb beszállító foglalja el a terület zömét. Némelyiküket tényleg csak vadászkutyával lehet megtalálni a vásárváros labirintusában – az InnoTrans idején az utolsó négyzetmétereket is kihasználják, beleértve a leginkább csak átjáróház-funkciójú csarnokokat (pl. 13, 14, 16 számúak) vagy „pinceszinten” lévő zugokat (pl. 7.1c). Ilyen helyeken is néha érdekes dolgokba botlani: például az abszolút nem szem előtt lévő 13-as átjáróban lesz az InnoTrans hivatalos póló-boltja, ahol idén a 30. jubileumra készült különkiadásokat is be lehet szerezni. Ami az ilyen eldugott helyek térképét böngészve látszik, hogy a feltörekvő alkatrész-beszállítók egyértelműen az ázsiai, főleg kínai irányból érkeznek (239 kiállító) és a török (72 stand) illetve az Európán túli ex-szovjet országok mintha a korábbinál kevésbé lennének reprezentálva (innen Kazahsztán és Üzbegisztán 5-5 kiállítóval lesz jelen); Ukrajna amúgy 22 kiállítót ad. Ázsián belül India is „vékonyabbnak” tűnik a korábbinál, 91 kiállítóval. Ahol továbbra is európai dominancia van, földrajzi okokból is, az a konkrét infrás szolgáltatások (21-22-23 csarnokok), illetve a különféle tervezési-enegedélyeztetési mérnöki szolgáltatások területe. Méretéhez és általános gazdasági súlyához képest visszafogott az USA jelenléte (50 kiállító, de egy részük külföldi cég helyi leányvállalata), míg például Ausztria 108, Csehország pedig 82 standnál szerepel országbesorolásként (összehasonlításul: Magyarország esetében ez a szám 25). A házigazda a jelek szerint mindent visz vasúton: Németország 1080 kiállítót ad a rendezvénynek, azaz a teljes mennyiség egyharmadát. A spektrum másik végén azon egzotikus országok állnak, melyek jellemezően csak földrészük valamiféle vasúti érdekvédelmi szervezete képvisel (ilyen például Argentína és Zimbabwe), vagy inkább csak kormányzati-döntéshozó szinten, esetleg 1-1 szolgáltatóval kóstolgatják a vasúti piacot (pl. Görögország, Egyiptom, Indonézia, Mexikó, az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia). A távolsági rekorder minden bizonnyal a Snapper Services nevű díjfizetési megoldásokat kínáló kisvállalkozás Új-Zélandról. Fun fact: a cég vezérigazgatója egy bizonyos Miki Szikszai – a név alapján ő nem maori bennszülött, hanem inkább távolba szakadt magyar leszármazott.
Magyarics Zoltán
