2012. 12. 01.

Vasúti fékezés X. – A vasúti járművek fékfeliratai

Sorozatunk aktuális részében az eddigieknél könnyebb és látványosabb témával, a vasúti vontató és vontatott járművek fékfelirataival foglalkozunk. E jelzések meghatározása és használata szigorú szabványok szerint történik és Európa-szerte egységes, az itt leírtak alapján tehát (elvileg) bármely UIC-tagvasút kocsijainak jellemzői beazonosíthatók.


Az 1960-as évek közepére az UIC és az OSzZsD igazgatási területén is bevezették a vasúti kocsik egységes pályaszámozási rendszerét (UIC 438. sz. döntvény, OSzZsD 582. sz. döntvény). A tizenkét jegyű teljes pályaszám használata mellett az egységesítési folyamat kiterjedt a kocsik egyéb üzemi és műszaki jellemzőinek (pl. fűtés, fékberendezés), használhatóságának (pl. angliai kompforgalomban való részvétel), valamint esetleges sajátos kezelésének (pl. hűtő teherkocsik) egységes jelölésére is.

Mára ezek a – többnyire járművek oldal- és homlokfalára festett – jelölések kizárólagosak és egységesek, így segítségükkel bármelyik európai (vagyis UIC-) vasút dolgozója azonosítani tudja a jármű fékrendszerére, valamint egyéb felirataira és jeleire vonatkozó piktogramokat. A jelzések egy része feltétlenül kötelező, hiányuk a határforgalomban a kocsi visszautasításának alapját képezheti.

[A vasúti kocsik feliratainak vizsgálata során eltekintünk az UIC-pályaszám elemzésétől, illetőleg az egyes féknemek (G [„tehervonati”], P [„személyvonati”], R [„rapid”, „gyorsvonati”]) ismeretét is adottnak vesszük, noha azokról csak sorozatunk következő részében esik majd bővebb szó. Ugyanígy eltekintünk a személy- és teherkocsik fő- (pl. A, B, D stb.) és alsorozatjeleinek (pl. ee, h, m, p, v stb.) ismertetésétől is, mert ezek témánk szempontjából lényegtelenek. Nem foglalkozunk továbbá a veszélyes anyagokat szállító teherkocsik ún. RID-kódjaival sem.]

A személykocsik fékfeliratai többnyire a kocsi oldalfalán, a pályaszám alatt (attól kissé jobbra), a kocsi főkeretére vagy közvetlenül föléje festve helyezkednek el. A sorrend mindig a következő: gyorsvonati fék jele—fékrendszer megjelölése—műanyag féktuskóra vagy tárcsafékre utaló jelzés—elektropneumatikus (ep) fékberendezésre utaló jelzés. [Figyelembe kell venni ezen kívül a kézifék helyének megjelölését (általában a kocsivégen), a kocsi tömegét, megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó jelzését, valamint a vonatnemváltó állásainak jelzését (festését) is.]

Vizsgáljuk most meg a MÁV WRbumz sorozatú, nemzetközi forgalomra alkalmas étkezőkocsijának a képen látható feliratait:
  1. A kocsin fehér színű, csúcsára állított rombuszban ugyanolyan színű R-betű utal arra a körülményre, hogy a kocsi gyorsvonati fékkel van felszerelve. (Ez a jelzés lehet sárga színű is, jelentésén ez nem módosít.)
  2. Ezt követi a fékrendszer típusa, ez MÁV-üzemeltetésű kocsik esetében szinte kizárólag KE (Knorr-fék, KE-típus). A magyar hálózaton ezen kívül találkozhatunk még Oerlikon (O, ejtsd: „örlikon”) és Dako (DK) fékekkel. A régebbi, gyakorlatilag már nem használt típusok közül megemlíthetjük a Kunze–Knorr (Kk), Bozič (Bo, ejtsd: „bozics”), a régen igen elterjedt, tehervonati Hildebrand–Knorr (Hik), és Westinghouse E, A ill. U fékeket (WE, WA, WU).
  3. Járulékos jelölésként kötelező feltüntetni azt, hogy a kocsi tehervonati (G), személyvonati (P) vagy nagyteljesítményű (R) féknemben képes fékezni, illetve, hogy átállítókészülék (vonatnemváltó) található-e rajta (GP, PR, GPR). Kötelező ugyanitt feltüntetni az önműködő raksúlyváltó (A) illetve a mágneses sínfék (Mg) meglétére utaló betűket is.
  4. Utalni kell arra, ha a kocsi tárcsafékkel (bekarikázott D-betű), illetve műanyag féktuskóbetétekkel (bekarikázott K-betű) van felszerelve (a vizsgálatunk tárgyát képező kocsi tehát tárcsafékes).
  5. Ezt követik a kocsi figyelembe vehető féksúlyai: mivel a fenti kocsi csak P és R állásban fékez, ezért tehervonati féksúly (G) nincs is hozzá megadva. Kötelező feltüntetni, hogy a nagyteljesítményű fék esetében a féksúly nem működő (<R>), vagy működő (R) fékhatásgyorsítóra vonatkozik: ez utóbbi esetben az „R” nem kerül rombuszba, a mellette álló szám pedig vörös. Kötelező feltüntetni azt is, hogy működő fékhatásgyorsító és mágneses sínfék együttes használata esetén (R+Mg) mennyi a kocsi féksúlya.
  6. Egyéb jelölésként szintén utalni kell arra, ha a kocsi vészfékáthidaló berendezéssel (NBÜ) van ellátva: ezt egy sárga színű keretben található, mosolygó arcra hasonlító piktogram fejezi ki, mely egy vészfékkart, valamint féktömlőt szimbolizál. Ugyanígy kötelező feltüntetni, ha a kocsi ep-fékvezérléssel is működtethető (sárga keretben ep-felirat, tömlővel).
  7. Ha a kocsi automatikus rudazatállító berendezéssel rendelkezik (pl. PKP ABdnu), ezt is fel szokták tüntetni a feliratok közt.
A következő képen látható kocsi (TEE-étkezőkocsi) egy kicsit többet tud, mint előző társa (ep-vezérlés, vészfékáthidaló berendezés):
Gyorsvonati KE-fék GPR átállítókészülékkel (vonatnemváltóval), mágneses sínfékkel, tárcsafékkel, vészfékáthidaló berendezéssel, valamint ep-vezérléssel
(forrás: bahnbilder.de)

Hasonló műfajban: a TEE kilátókocsijának feliratai

A „klasszikus” magyar gyorsvonati kocsi tudása: <R>—KE–GPR, „természetesen” tárcsafék nélkül

Dako-gyártmányú fékkel felszerelt szlovák, másodosztályú gyorsvonati kocsi. A ŽSSK és ČD hálózatán elterjedt a „hazainak” számító Dako-fékcsalád

Oerlikon-fékes Schlieren-kocsi. Az ÖBB és SBB hálózatán a Knorr megoldásai mellett a svájci gyártmányú Oerlikon-fékcsalád is igen elterjedt (vontatójárműveken is). Oerlikon egyébként Zürich egyik elővárosa

Az ÖBB raksúlyfékezésre is alkalmas, emeletes személykocsija

Az egyszerű megoldások híve a MÁV felújított BDt vezérlőkocsija (KE–P)…

…és Bz-mellékkocsija is (KE–P)

Román hálókocsi. A „fék” felirat román nyelven is szerepel („Frână KE–GPR”). Ennek feltüntetését nem zárja ki semmi, bár nem is kötelező; olasz („Freno”), francia („Frein”) és délszláv nyelvterületen (pl. „Zavora”) élnek is vele

Oerlikon-fékes szlovén étkezőkocsi

Igazi különlegesség: olasz fülkés kocsi Westinghouse U-típusú fékkel (WU)

A RIC- és UIC-előírások szerinti feliratok a „kontinensre” bejáró „birodalmi” hálókocsin. Figyelemre méltó a kocsi 59 tonnás saját tömege, még úgy is, hogy vízkészletének 50%-át az értékből le kell vonni

A teherkocsik és vontatójárművek megjelölése a személykocsiknál ismertetett sémával egyezik, az alábbi eltérésekkel:
  • a RENFE (spanyol), valamint CP (portugál) vasút széles nyomtávú hálózatára is alkalmas kocsi oldalfalának jobb oldalán jelölni kell a légűrfék, valamint a kézifék féksúlyát;
  • nem kötelező jel a teherkocsi négy sarkán, a hossztartó felső peremétől mért maximum 600 mm-es magasságban felfestett, kb. 70 mm széles fehér csík, mely a kocsi oldalfaláról és homlokfaláról is látszik: a jelzés a „vezetékes” kocsikat jelöli, tehát olyan kocsikat, amelyeken átmenő fővezeték van ugyan, fékberendezés azonban nincs (az ilyen kocsik nemzetközi forgalomra nem alkalmasak);
  • tartósan összekapcsolt ikerkocsik fékberendezését duplának kell jelölni, ilyen esetben a felirat helyesen pl. „2X KE–GP”.
DDm sorozatú, mágneses sínfékkel is ellátott autószállító kocsi

Ritka madár: Hildebrand–Knorr tehervonati fékkel felszerelt kocsi
(forrás: a szerző gyűjteményéből)

ÖBB 1116 sor. mozdony fékfelirata (mz: mit Zusatzbremse, kiegészítő fékkel)
(fotó: Nánási Zoltán)

A DB AG 146-os mozdony fékfelirata (UIC-rendszerű vészfékáthidalással)
(forrás: wikipedia)

Fékfelirat a DB 23-as sorozatú gőzmozdonyának szerkocsiján

Sorozatunk következő részében a korábbiakban már érintett és most is említett féknemekkel foglalkozunk majd.

A máshogyan nem jelölt képeket Halász Péter és Magyarics Zoltán készítette.

Nánási Zoltán

Sorozatunk további részei ide kattintva olvashatók.

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.