2013. 01. 16.

A szocialista gazdasági integráció újabb eredménye: Átadták rendeltetésének a budapest–vác–szob–sturovói villamosított vasútvonalat

December 22-én újabb határkőhöz érkezett a magyar vasút rekonstrukciója. Ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a budapest–vác–szob–sturovói villamosított és korszerűsített vasútvonalat.

Az esemény nemzetközi jelentőségére utal, nagy az ünnepséget a magyar és csehszlovák fél közösen tartotta. Ebből az alkalomból vendégünk volt dr. Ing. Stefan Jutka, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közlekedésügyi minisztere által vezetett delegáció. A magyar delegációt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter vezette.
Ismeretes, hogy a Budapest-szobi vonal a magyar vasút egyik legfontosabb, legnagyobb forgalmú kétvágányú fővonala, melynek belföldi jelentőségét a Dunakanyar számos üdülőtelepe és a Dunai Cementmű emeli. Nemzetközi jelentőségére jellemző, hogy ezen az útvonalon bonyolódik le hazánk export-import szállításának jelentős része, a Balkán és a tőlünk északra fekvő országok vasúti forgalmának túlnyomó többsége.
Különösen jelentős a forgalom az európai szocialista országok között. A földrajzi adottságok miatt ez az útvonal biztosítja a leggyorsabb közlekedési és szállítási lehetőségeket a baráti országok egymás közti forgalmában.
Villamosított vasútvonal a Dunakanyarban

Igen élénk ezen a vonalon a nemzetközi személyforgalom. A nyári hónapokban tízezrek utaznak itt üdülés és pihenés céljából a déli országok legszebb tájaira. Ezen a vonalon közlekednek legrangosabb nemzetközi vonataink, a „Hungária”, a „Metropol”, a „Balt-Orient” a „Nord-Orient”, és a „Mamaia” expressz.
A vonal áruforgalmára jellemző, hogy a „Nemzetközi Áruszállítási Jegyzék” – amely az európai vasúti szállításokat szabályozza – több mint száz útvonalon a szobi vonalat jelöli ki tranzit útirányként.
A szobi ünnepségen elhangzott méltatások meleg szavakkal szóltak a műszaki rekonstrukciós és a villamosítási munkát végzett dolgozókról. Két szocialista ország, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elvtársi baráti összefogását tükrözi a befejezett munka. Magyar és csehszlovák vonalvillamosítók, csehszlovák kábelszerelők, magyar pályamunkások, néphadseregünk katonái dolgoztak együtt vállvetve a közös ügyért.
A pálya átépítése 1967-ben kezdődött. A villamosítással egyidőben végezték a távközlő- és biztosítóberendezési, a kábelezési munkákat is. A vonal alépítményi szempontból igen változatos. Dunakeszi környékén a futóhomokkal kellett megküzdeni, Verőce mellett sziklát kellett bontani. A munkák nagyságát jól mutatják a számok. 132 000 vágány fm-t átépítettek. 116 kitérőcsoport került a vonalba, csaknem 650 ezer köbméter földet mozgattak meg. Hét új hidát építettek, 94 hidat pedig átépítettek. Ezekhez a munkákhoz csaknem 20 ezer köbméter betont használtak fel. A vonalvillamosítók 2125 db felsővezetéki oszlopot állították fel, 186 ezer m felsővezetéki hosszláncot és munkavezetéket szereltek fel.
A vonalvillamosítási munkákban a csehszlovák EZ Vállalat a kábelezésnél pedig a csehszlovák AZD Vállalat dolgozói működtek közre. A hazai pályakorszerűsítés- és vonalvillamosítás komplex gyakorlatában most először sikerült egy teljes vasútvonal villamos üzemre való átállítását 1 év alatt befejezni.
Az Ipoly felett átívelő hidak Szobnál

A pálya felépítménye Vácig 48 kg-os rendszerű, Vác–Szob között pedig a vasúti törzshálózatba bevezetett 54 kg/fm súlyú sínekkel van megépítve. A vágányfelépítmény a korszerű biztosítóberendezés követelményeinek megfelelően szigeteléssel készült. A vágányok hézag nélküli kialakítással, elméletileg végtelen hosszban összehegesztve készültek. A járműkerekek alatt zökkenők csak a kitérőkben vannak.
A villamosítással és korszerűsítéssel együtt Dunakeszi-alsó megállóhely aluljáróján át megközelíthető szigetperont kapott. Gödön két széles peron épült. A vonali kiemelt peronok az utasok kényelmes le- és felszállását szolgálja. Több útátjárót megszüntettek és korszerűen alul, illetve felüljáró rendszerben építették át.
A munkafolyamatok megszervezése rendkívüli körültekintést és pontosságot követeit meg. Nyáron, amikor a munka a legnagyobb ütemben folyt, nem kevesebb, mint 12 nemzetközi, 64 belföldi személyszállító és 40-42 tranzit tehervonat közlekedett ezen a vonalon. A nap 24 órájának minden 12 percében történt vonatmozgás. Ha az 1971-ben e vonalon közlekedett összes tehervonatot képzeletben egy vonattá kapcsolnánk össze, annak hossza közel 9000 km-t tenne ki. Egy ilyen hosszú vonat 9-szerese a Budapest–Berlin, 4 és félszerese a Budapest–Moszkva távolságnak.
A vágányzáras munkák miatt gyakran volt nehéz forgalmi helyzet ezen a vonalon. Különösen akkor, amikor a hídépítési- és villamosítási munkák Verőce–Szob közötti vonalra koncentrálódtak. Szeptemberben például 1281 órán keresztül volt lezárva a nyíltvonal más és más szakasza, az állomások vágányai pedig 456 órán keresztül voltak lezárva. Ezért sajnos igen sok személyvonat késetten érkezett céljához.
Az ünnepségen a csehszlovák és a magyar közlekedésügyi miniszter, valamint dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója tisztelettel és megbecsüléssel szólt a magyar és csehszlovák dolgozók teljesítményeiről. Éves átlagban nem kevesebb mint 1400 fő dolgozott a felsővezetéki és kábelezési munkákon, az építés egész tartama alatt pedig összesen 3450 fő dolgozott a vonalon. Munkájuk elismeréseként a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kitüntette a legjobb eredményt elért dolgozókat. A közlekedés és postaügyi miniszter 8 fő részére a „Közlekedés kiváló dolgozója” kitüntetést adományozta, 26-an miniszteri dicséretben részesültek. A MÁV vezérigazgatója 32 főt részesített dicséretben.
A szobi vonal átadása a negyedik ötéves tervnek csak egyik program pontjának teljesítése. A vonalvillamosítók Rákos–Újszász–Szolnok között folytatják munkájukat és még ebben az ötéves tervben feszítik ki a villamos felsővezetéket a Szajol-lökösházai vonal fölé is. A csehszlovák kábelesítésí dolgozók pedig a magyar vasutak távközlésének fejlesztése programjában a budapest–pécsi fővonalon fognak munkához s ennek keretében tűnnek majd el a távközlési légvezetékek Dombóvár–Gyékényes és Dombóvár–Pécs között is.
Az átépített szobi fővonalon december 23-tól új menetrend lépett életbe. A vonatok menetideje jelentősen lerövidült.

A szöveg megjelent a Vasút című lap 1971. évi 12. számában.
Az írás illusztrálásához használt képeket Halász Péter készítette.

3 megjegyzés:

  1. Köszönöm a cikket!
    Jó volt ezt olvasni.
    Nem kekeckedésből, de már, hiányoltam benne az akkori rendszer, egyik jelmondatát, a "Világ proletárjai egyesüljetek"-et.
    Kb. 40 éve végeztek a felújítással és a teljes villamosítással, ezen a vasúti vonalon. Az úgynevezett évfordulóján, volt valami különmenet a MÁV részéről? Csak azért, mert megnéztem volna, hogy egy, Bp. Nyugati - Párkány között, emiatt járna egy vonat (lehetőleg, ugyanazzal a mozdonnyal és kocsikkal, ha még azok meg is lennének). Jó buli lenne, az fix :D

    VálaszTörlés
  2. "magyar forradalmi munkás-paraszt kormány"

    Nihil sub sole novum. :D

    VálaszTörlés
  3. szervusztok Magáról az eseményről nincsenek korabeli fotók?
    Nagyon keresem....

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.