2015. 06. 06.

Sínről sínre a térképen – OpenRailwayMap.org

Bizonyára mindenki volt már úgy vele, hogy valamerre utazva látott egy elkanyarodó sínpárt, és elgondolkozott, hogy hova is mehet, vagy éppen kíváncsi egy-egy eldugottabb üzemi terület vágányhálózatára. Legcélszerűbb volt felütni a Google Maps-et, és megnézni a műholdfotókon, vagy a rajzolt rétegen, hogy hova megy. De ennek egy nagy hátránya van – mivel a Google egy cég, és a Maps az ő szellemi termékük, amit a közelmúltig lehetett szerkeszteni korlátozottan.  De itt az alternatíva!


Mint az informatikában sok területnek a meghatározó eszközeinél (Office - OpenOffice; Photoshop - Gimp, hogy csak pár példát említsünk), ennek is létrejött a közösségi, ingyenes alternatívája, az OpenStreetMap.

Hogy is működik az OpenStreetMap (OSM)?


Képzeljünk el egy könyvtárat, ahol a könyvekbe bele lehet írni, módosítani, további oldalakat befűzni... Építettek egy új buszmegállót? Nosza, nyissuk meg a szerkesztőt, amihez egy emailcím megadásával regisztrálunk, és máris berajzolhatjuk az új megálló helyét, elláthatjuk információkkal, majd ha végeztünk, feltöltjük a szerverre, és hamarosan bárki számára elérhető lesz. 

Ezt a módszert jól szemlélteti az alábbi animált gif:

Az OpenStreetMap (OSM) csoportmunkán alapuló térképfejlesztés, melynek célja egy szabadon szerkeszthető és felhasználható térkép készítése az egész világról. A térképek hordozható GPS eszközökből, légifotókból, szabadon használható, nemzeti kormányzati nyilvántartásokból és egyéb szabad forrásokból származó adatok, vagy egyszerű helyismeret alapján készültek. A térinformatikai adatbázis teljes tartalma Open Database License licenc alatt érhető el letöltésre (a konkrétan megrajzolt térképrészletek általában változatos szabad licencek alatt attól függően, hogy azokat ki rajzolta az adatbázisból).
Az OpenStreetMapot olyan oldalak ihlették, mint a Wikipédia – a térkép-megjelenítésnél elérhető egy jellegzetes „Szerkesztés” fül, és a változtatások teljes története is rendelkezésre áll. A regisztrált felhasználók feltölthetnek GPS nyomvonalakat, és szerkeszthetik a vektoros adatokat adott szerkesztőeszközök használatával.

A Google Mapstól eltérően az OSM minden objektumot külön kezel, meghatározott  így elvileg a legnagyobb nagyításban is lehetséges hozzáadni a lehető legtöbb részletet. Az OSM-ről tudni kell, hogy a szabad licences forrásokat szabad felhasználni, mint saját fotók, GPS-es eszközzel készített útvonalak (GPX formátum), de több nagy cég támogatja a projektet, például a Microsoft Bing térképei felhasználhatóak szabadon rajzolási alapként, illetve a Yahoo, MultiMap stb. (ezen forrásokkal teljes terjedelemben a WikiPedia szócikk foglalkozik)
Az OSM szabadon felhasználható „freeware” mivoltából adódóan széles körben használják illusztrációkra, bármire adoptálható, ami térképet igényel, a teljesség igénye nélkül: MOL Bubi, BKK FUTÁR, ingatlan.com, MapQuest. Ezek mellett mobilon is használható, akár offline, csak a megfelelő tile-ket, azaz csempéket, térképkockákat kell letölteni az alkalmazáshoz, ilyen például a HuMap vagy az OsmAnd. Gondolták volna, hogy egész Magyarország elfér 67 MB tárhelyen?

Sínen a térkép


Ilyen OSM-et használó projekt az OpenRailwayMap (ORM), ami a háttér ábrázolásához használja – „hegyek-völgyek között megy a vonat...” – így megfelelő nagyításban akár az egyes vágányok, váltók számai, nevei is látszanak. 


A címet megadva a böngészőnek, egyenesen a térképre jutunk, regisztráció nélkül tudjuk böngészni. Néha kicsit lassú, mert teljesen önerőből, saját szerveren üzemeltetik. Van mobilos kiadás is az m.openrailwaymap.org címen.
A jobb felső sarokban van egy gomb amolyan „papírlapok egymáson” kinézettel: ezzel lehet állítani a háttér-térkép milyenségét. Itt négy opciónk van, ennek a fele a szürkeárnyalatos, hogy kontrasztosabb legyen a kiemelése a vonalaknak. Alatta van két pipa, a felső a vasútvonalakat kapcsolgatja (rejtély, hogy miért éppen azt tüntetnénk el, amit néznénk), a másik a domborzati árnyékolást mutatja, ha bejelöljük.
Baloldalt a fő oszlopon láthatjuk az opciókat, elsősorban angol és német nyelv mellett igény szerint vietnámi vagy görög feliratozást is kérhetünk. Alatta tájékoztat az utolsó frissítés időpontjáról, és lehet PayPal segítségével támogatni tetszőleges összeggel, illetve a flattr mikrotranzakciós modullal is lehet aprópénzzel segíteni a projektet.
A keresés viszonylag egyszer és egyértelmű, de érdekesség, hogy ha beírunk egy földrajzi nevet, kilistázza az összes odatartozó megállót, objektumot, feltüntetve az üzemeltetővel együtt.
Lehet kapcsolgatni infrastruktúra szerint (ez az alapértelmezetten megjelenő felület), illetve ha fel lett vezetve az objektumokhoz, a pályasebesség, és jelzők mibenléte, ez utóbbi közelebbi zoomszintet igényel. (pl. Stuttgart környékén minden jelző a helyén van.) Érdekesség, hogy a két európai nyelv között váltva a jelmagyarázat is változik kicsit, mivel más fogalom alá vonja ugyanazt a dolgot, de a színek segítenek bekategorizálni a nem szakbarbár érdeklődőknek.

Stuttgart Hauptbahnhof jelző mind a helyükön vannak...

Düsseldorf térségében pedig az alakjelzőket is külön jelzi a térkép

Nade, akkor mit is adtak nekünk a rómaiak?


Az alkalmazás az érdeklődő vasútbarátok mellett a „térképfetisiszták” igazán addiktív felülete lehet a jövőben. De a vasútbarátok számára vonatozás előtt, fotózás előtt is haszonos lehet: fel lehet deríteni a környéket, köszönhetően az OSM részletességének. A modellezők számára pedig igazán jó segédanyag a valóság lekövetéséhez – legyen szó valós vagy éppen virtuális modellekről.
Ám a megoldás előnye nem csak ez. Hanem az, hogy mindez egy nyílt, nyilvános közösségi infrastrukturális adatbázis, amit akár az operátorok is használhatnak. Megjegyezendő: például Bécs város az OSM számára átadta a városi térkép adatait, így az osztrák fővárosban minden fa helye pontosan tudható. Hasonló részletességű adatbázist adhat át, dolgozhat fel egy-egy vasúti infrastruktúra-üzemeltető, hiszen a pályasebességek és a vonalvezetés mellett a biztosítás módját is megadhatják a térképen, a jelzők helyével együtt. Máris feleslegessé válhat a magyar „rémálom” és „mutyifaktor”, az Útvonalkönyv.
Végül pedig egy hasznos elfoglaltság is lehet, hiszen akinek van hozzá kedve, könnyen kitanulhatja a szerkesztés menetét alapszintű angoltudással, a jelen írás terjedelmi okok miatt nem foglalkozik ezzel. Egy emailt kell küldenie az ORM csapatnka, hogy szerkesztésre igényt tart, majd a Leaflet, vagy Java OSM szerkesztőben megnyitva a kiadott tile-ket lehet szerkeszteni. Előnyös a JSON vagy XML ismeret.

Götz Bálint

1 megjegyzés:

  1. Zsír! Úgy nézem, hogy Magyarországon egyelőre valamiféle automatikus importtal rakták át az ORM-be a "csíkokat" az OSM-ből, szóval lesz mit hegeszteni :)

    És ha még arra is rájövök, hogy hogy tudom bevinni Locus alá a csíkokat, az maga lesz a tökély :)

    VálaszTörlés

Figyelem!

Oldalunkon bizonyos esetben, elsősorban régebbi írások esetén vagy időszakosan valamennyi írás esetén előzetesen moderáljuk a hozzászólásokat vagy a hozzászólások lehetőségének időszakos vagy tartós felfüggesztését. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy fenntartjuk az utólagos moderáció jogát. Moderációs alapelveinkről részletesebben az Impresszumban olvashatnak.