
Fejlesztési tervek és műszaki érdekességek a hajtás után!
Legutóbb 2025. áprilisában tudósíthattunk egy újabb opciós kontingens megrendelése kapcsán Frankföld központjának villamosairól, melyek három évtized elteltével újfent megreformálják a közlekedést. A korábban megrendelt alapmennyiség és az első opció viszont mostanra lett teljes – az elmúlt évek nehézségei miatt közel két éves csúszással. A minden hónap első hétvégéjén nyitva tartó villamosmúzeuma kiváló helyszínt biztosított az ünnepélyes kulcsátadáshoz, amely gyakorlatilag egy nyílt nap volt és a szakmai látogatók mellett átlagembereket is vonzott.
Időrendi sorrendben az 1881-ben gyártott 11-es pályaszámú lóvasúti kocsi az első állomás, melyet 1909-ig használtak és utoljára 2013-ban került felújításra.
Az 1896-ban a Herbrand és az AEG koprodukciójában készült 3-as számú motorkocsit az 1924-es kivonáskori állapotában láthatjuk. Társa a 75-ös számmal rendelkező lóvasúti kocsi, amely 1923-ig szolgálta az utasokat.
A csarnok előtt állt az MAN által, részben DÜWAG-elemekkel épített 334-es partivillamos, amely a gyerekek szórakoztatására szolgált.
A csarnok egyik oldalán a 1251-es pótkocsi állt, melyet 1951-ben gyártott az MAN, az elektronikus elemeket pedig a szintén helyi Siemens-Schuckert-Werke szállította.
Az 1960-as gyártású (MAN/SSW) 1556-os kivonására 2003-ban került sor, megőrizve is ekkori állapotában lett.
Budapesten néhány éve még találkozhattunk Haarmann-sínnel egyes kocsiszínekben, itt ez már csak múzeumi tárgy. Mellette az 1930-as években hatékonynak gondolt rezgéscsökkentési megoldás, amely nem váltotta be a reményeket.
Nem csak régi, hanem új villamos is látható volt a területen: a 2017-es pályaszámú Avenio a műszaki zavarelhárítás bemutatójának volt kelléke.
Kompakt teherautóval érkezik a szakértők csapata, ha valamelyik villamost sínre kell helyezni.
A hidraulikus emelők segítségével körülbelül fél méter magasba emelték az első csuklónál kimerevített villamos felét…
…majd alá gördítették a kiskocsikat, mellyel az elhangzottak szerint 6 km/h sebességgel továbbítható saját erőből kocsiszínbe a hibás szerelvény.
11 és 14 óra között az idén 100. évfordulóját ünneplő Straßenbahnerkapelle gondoskodott a zenei aláfestésről.
A nap legjobban várt programpontja a 13 órára meghirdetett hivatalos átadás volt, melyet az aznapi 30 fokos hőmérsékletben nem volt egyszerű dolog kivárni. Magát a villamost már 2022 óta használhatják az utasok, tehát túl sok újdonságot már nem tartogatott.
A pulpitushoz először Tim Dahlmann-Resing, a VAG vezérigazgatója lépett, akitől megtudhattuk, hogy az első ötlet óta már 7 év telt el és a projektcsapat kiváló munkát végzett. A szerbiai Крагујевац [Kragujevac] melletti gyárban készült villamosok eddig összesen 2 millió kilométert futottak, átlagosan 65 ezret. A belső tartóssági teszt alanya a 2004-es, amely már 160.000 kilométert teljesített különösebb probléma nélkül. A cégvezető nem csak a beosztottak visszajelzései alapján ítéli meg a terméket, hiszen harom hónapban egyszer maga is vezet.
Marcel Heming, a Siemens Mobility városi járműves szekciójának elnökhelyettese megemlítette, hogy 130 éve folyamatosan jelen vannak termékeikkel a város közlekedésében. A VAG-val való kapcsolatuk példásnak mondható, még ha a vevő igényeit nem is mindig egyszerű kielégíteni.
Az elmaradhatatlan csoportképen balról a Siemens, jobbról a VAG képviselői láthatóak.
Az (egyelőre) utolsó darab a csarnokon belül kapott helyet, az utastér mellett a vezetőfülkébe is be lehetett ülni.
Sok újdonságot nem tartogatott a beltér, amit legalább a 2022-es InnoTrans óta ismerünk.
Az érdeklődők a 2025-össel tehettek egy órás kirándulást a 2003-ra átadott és manapság egyetlen kocsiszínbe, amely a Heinrich-Alfes-Straßéban áll. Ebben a villamosban 10.500 km futásteljesítmény volt leolvasható a fülkében.
Ritkán látható elem a leghátsó ajtónál elhelyezett szükség-vezetőpult, de a múzeumba beállni csak ennek használatával lehet.
Az eddigi opciókkal együtt már 40 darabot rendeltek meg, ezek 2030-ra biztosan kiváltják a manapság már kicsinek számító kapacitású GT6N típust, illetve egyes GT8N-ek is távozhatnak miattuk az állományból. Viszont a 7-es vonal korábban 2025-re prognosztizált északi hosszabbítása 2026-ra csúszott, a 4-es vonal meghosszabbítása a Minervastraße mentén is csak 2027-ben esedékes. 2028-ban szeretnék átadni a 7-es déli ágát, melyet az új építésű Lichtenreuth kerületet tárná fel. Emellett a 2030-as évek közepére készülhetne el a Stadt-Umland-Bahn első szakasza, bár ehhez még nem áll rendelkezesre minden engedély.
A múzeumhoz közeli Scharrerstraße megállónál találkozott a 2010-es Avenio és a 1114-es GT8N.
Ahogy az múzeumi napokon lenni szokott, a 15-ös vonal is üzemelt, ide két szerelvényt adott forgalomba a helyi egyesület. Az óránként induló körjáratra kellett is a kapacitás, a nap végére már 10 percet is elért a késés a nagy számú utas miatt.
Az 1935-ben gyártott és 1976-ban kivont 876-os motorkocsi is a helyi gyárak (MAN és SSW) műhelyeiben készült. 1979-ben és 2006-ban is felújították a muzeális kocsit.
A voanlon szolgáló másik szerelvény az 192-es gyártású, majsd 1952-ben helyereállított 867-es motorkocsiból és az 1951-es gyártású 1252-es pótkocsiból állt. Mindkettőt az MAN és az SSW konzorciuma készítette.
Adorján Péter